Közel 2300 milliárd forinttal csökkentek a hazai bankok közvetlen külföldi forrásai az elmúlt egy évben, derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb számaiból. Míg 2011 szeptemberének végén 8055 milliárd forintot tettek ki a külföldről érkezett források, ez az összeg egy évvel később már az 5800 milliárd forintot sem érte el.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők véleménye szerint a forráskivonás egyáltalán nem meglepő lépés az anyabankok részéről. Bogár László közgazdász úgy látja, a csökkenés elsődleges oka az lehet, hogy ezekre a forrásokra valójában nincs is szükség. A hazai hitelkereslet nagyon alacsony, az anyabankok pedig rájöttek, hogy feleslegesen tartják itt a pénzt. – Épp ezért álságos magatartás az, amikor a pénzintézetek azzal fenyegetőznek, hogy elhagyják az országot, vagy nem hiteleznek – vélekedett a szakember.
A forráskivonás egyenesen következik abból a banki felismerésből, hogy az elmúlt években túlságosan nagy hangsúlyt fektettek a külföldi forrásokból történő hitelezésre – erre hívta fel a figyelmet Botos Katalin közgazdász. Ma már szinte minden bank arra törekszik, hogy hazai betétekből fedezze a hitelezését. Ez a magatartás pedig azt eredményezi, hogy a korábbinál kevesebb külföldi forrásra van szükség. A közgazdász azt is hozzátette, hogy a pénzkivonás hátterében biztosan nem a bankadót és a tranzakciós illetéket érintő, a bankoknak kedvezőtlen változások állnak, ezeket ugyanis nemrégiben jelentette be a kormány, míg a forráskiáramlás hosszabb folyamat.
Ugyanakkor Botos Katalin hozzátette: hazánkban a banki források kisebb profitot termelnek, mint a régió más országaiban, ez is közrejátszik az anyabankok azon döntéseiben, hogy inkább máshová viszik a pénzüket. A közgazdász úgy gondolja, hogy a jelen helyzetben azok a bankok lehetnek eredményesebbek, amelyeknek nagyobb a betétvonzó képességük.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
