Ezeket az uniós szabályokat át kell ültetni a magyar jogrendszerbe

A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot.

TK
2012. 11. 24. 17:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jövőre megújul az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere (ETS), a jövő január elsejétől kezdődő harmadik kereskedési időszak új szabályokkal alakítja át 2020-ig Európa kibocsátáscsökkentési politikáját. Az új rendszer várhatóan az eddiginél nagyobb mértékben járul hozzá az EU globális vállalásainak eléréséhez.

A beterjesztő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtökön kiadott közleménye szerint az unió célja, hogy a korábbi két kereskedési időszaktól eltérően a kibocsátási egységek egységes szabályok alapján, az Európai Bizottság kezelésében lévő egységszámláról legyenek kiosztva. Lényeges változás a korábbi időszakokhoz képest, hogy a kibocsátási egységek összmennyisége évente csökken, szem előtt tartva az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésének uniós célját.

A törvényjavaslat részét képezi a nem ipari szektorok (közlekedés, építőipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) kibocsátását szabályozó erőfeszítés-megosztási rendszerrel (Effort Sharing Decision, ESD) összefüggő tagállami kötelezettségvállalás is. Magyarország célja az, hogy úgy mérsékelje a vonatkozó – a kibocsátásiegység-kereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó – ágazatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, hogy 2020-ig legfeljebb 10 százalékkal emelkedjen a 2005-ben kibocsátott összes mennyiséghez képest – tartalmazza a minisztérium közleménye.

Az ETS rendszeren kívüli szektorok esetében a felesleggel rendelkező tagállamoknak lehetőségük van a többlet értékesítésére. A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország a többlettel rendelkező, a kereskedelemben erősen érdekelt tagállamok közé tartozik. A kereskedelem módját, az egységfajtákat uniós rendelet fogja szabályozni, de szükséges az egységekre vonatkozó hazai eljárás alapjainak törvényi szintű megteremtése, a vagyonkezelés rendezése.

A törvényjavaslat több törvényt is módosít, így a bányászati törvényt, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról szóló és a közbeszerzési törvényt, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvényt, továbbá a kiotói jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.