A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola közös rendezvényén Lázár János hangsúlyozta: a kormány úgy tudja megtartani a társadalmi bizalmat, ha a válság után azt az elvet követi, hogy a közteherviselésből mindenkinek nagyobb részt kell vállalnia, aki erre képes. Az államtitkár kiemelte: ha a pénzzel rendelkező szektorok nem járulnak hozzá növekvő mértékben a terhek viseléséhez, akkor a politikai stabilitás fog gyengülni.
Lázár János kifejtette: a Fidesz egy szabadságharcos párt, amely azért jött létre, hogy megbuktassa a kommunizmust. A Fidesz-kormány ezért minden olyan válságos helyzetben, ahol innovációra, kreativitásra, „szabadságharcos szellemre, némi forradalmi alkotásra”, illetve a haza védelmére, és valamilyen régi rendszer lebontására van szükség, kiválóan érzi magát. Egy valódi politikus számára valami réginek, rossznak a lebontása, és valami új felépítése történelmi lehetőséget jelent – vélekedett.
Méltányos szétosztásról beszélt Orbán
Orbán Viktor november 16-án arról beszélt: érezhető a „világ különböző sarkaiból” érkező nyomás, például a bankadó és a multinacionális vállalatokat terhelő adók csökkentésére, ám a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy a válság terheit méltányosan kell szétosztani. Orbán a tranzakciós illetékre utalva jelezte, mindent megtesznek, hogy a bankok ne hárítsák ezt a terhet az ügyfelekre, de ha mégis megteszik, „megkeressük az eszközöket, hogy ez ne fordulhasson elő”. Úgy véli, a magyar gazdaságpolitika – a munkahelyvédelmi akciótervvel – megteremti a növekedés alapjait, „ezért Magyarországon a következő évben lesz növekedés”.
Megdöbbentő európai válság
Az államtitkár szerint a 2008-as gazdasági válság után Európa – elsősorban szociális – válságban maradt, annak ellenére, hogy eredetileg épp egy krízis megoldására, a tartós béke és gazdasági növekedés megalapozására jött létre. „Egészen megdöbbentő az, hogy a 20. század legnagyobb problémáinak megoldására létrejött (...) társadalom, szervezet és struktúra van ma a legsúlyosabb és legkezelhetetlenebb válságban” – mondta Lázár János.
Kicsi, de erős és intelligens állam kell
Szerinte Magyarországnak létérdeke, hogy az Európai Unió (EU), az európai gondolat képes legyen megújulni, „több Európa” legyen abban az értelemben, hogy szociális igazságosság és a források igazságos elosztása valósuljon meg, mert ennek hiányában újabb válságokkal kell szembenézni. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2008 óta – kevés kivétellel – minden európai kormány megbukott, amely a krízis megoldásával próbálkozott. A válságok kialakulásához Lázár János szerint a tehetetlen, túlterjeszkedő, korrupt, cselekvésképtelen állam nagy mértékben hozzájárult. Ezért új típusú választ kell adni arra, hogy az állam milyen legyen.
Lázár János szerint erős, bár kicsi államra van szükség, amely aktív, és amelynek a kiegyensúlyozó, cselekvő, beavatkozó szerepére szükség van. Emellett olyan intelligens államra van szükség, amely képes a szerteágazó érdekek összehangolására, és ezzel egyidejűleg korlátozott, stabil, ellenőrizhető és elszámoltatható, illetve amely kezeli a gazdasági és szociális erőforrásokat. Lázár János annak kapcsán, hogy milyen tartalommal kell megtölteni ezt a formát, hangsúlyozta: ha a politika nem veszít arisztokratikus jellegéből, akkor ez radikalizálódáshoz, a szélsőséges politikai csoportok megerősödéséhez vezet.
Az elmúlt két év kormányzása talán a terhek elosztásában volt a legerősebb. A válság lehetőséget biztosít arra, hogy átgondoljuk, ki viseli a krízis terheit. Lázár János szerint fontos az az elv, amely a különböző gazdasági szereplők – például a kereskedelmi, bank- és energiaszektor, a multinacionális vállalkozások – közteherviselésbe való bevonását szorgalmazza.
Többet kell dolgozni
Nehéz helyzetben van a politika – a nyugat-európai országok is küzdenek ezzel –, amikor egy jóléthez szokott társadalmat szembesíteni kell azzal, hogy többet kell dolgoznia, valamint hogy rosszabbul kell élnie, mint eddig.
„Magyarországon nekünk azzal kell szembesítenünk a társadalmat, hogy az eddigieknél többet kell dolgozni ugyanazért a bérért, vagy legalábbis bizonytalan, hogy a több munkáért több bért tudunk-e biztosítani” – mondta Lázár János.
Konfliktusokat vállalva
Elmondta: a válság fontos tünete, hogy egy átlag választónak azonnal megnő az elvárása az állammal szemben, azt szeretné, hogy az állam és a kormány védje meg őt, vagyis az államnak sokkal nagyobb lesz a felelőssége. A Fidesz-kormányt is az a cél vezérli, hogy a válságban ennek megfeleljen – hangsúlyozta Lázár János. A magyar kormány kifejezetten aktivista, kezdeményező, kifejezetten elöl megy, vállalva minden ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi konfliktust – vélekedett a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János szerint a kormánynak minőségi szolgáltatást kell nyújtania, a rosszul működő rendszerek helyett hatékony és finanszírozható struktúrákat kell létrehoznia. A Fidesz-kormány ma az oktatásban, a szociális ellátásban, az egészségügyben épp ezt teszi – emelte ki.
Úgy vélekedett, hogy a magyar állam a digitalizációban, az IT-szektorban és az infokommunikációs megoldásokban rejlő lehetőségeket még nem használja ki teljesen, ezen kell változtatni, és ez növelheti a szolgáltatások színvonalát is.
A válság fő konklúziója
Bencsik László, az OTP Bank stratégiai és pénzügyi vezérigazgató-helyettese előadásában hangsúlyozta: a válságban új szereplők új ötletekkel emelkedhetnek a többiek fölé, vagy akvizíciókkal lehet javítani a cégek pozícióján. A válságok nem ritka események, az utóbbi 200 évben átlagosan a független államok mintegy ötöde volt egy adott időpillanatban csődben – mondta.
A vezérigazgató-helyettes szerint a válság fő konklúziója, hogy egy szervezet teljesítménye leginkább az ott dolgozó emberektől, és azoktól függ, akikkel kapcsolatban áll.
