A To Vima napilapban megjelent interjúban a jegybankelnök úgy fogalmazott: „a határozatlanság fáj, mert bizonytalanságot kelt”, hozzátéve, hogy egy hétfői megállapodás majd „megváltoztatja azt a negatív képet, amely az utóbbi napokban kialakult”.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek a hétfői találkozó sikerének érdekében szombat este telefonos konferencián tárgyaltak a görög mentőhitelről. Az egyeztetésen részt vettek a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság képviselői is.
A hónap végén elfogy a görögök pénze
A hétfői találkozó immár a harmadik olyan egyeztetés lesz, ahol kifejezett cél, hogy megállapodás szülessen az újabb, 44 milliárd eurós hitelrészlet folyósításáról. Az újabb pénzügyi támogatás híján a görög államnak november végén elfogy a pénze.
Az eddigi sikertelenség fő oka, hogy vita alakult ki arról, miként lehetne a görög államadósságot belátható időn belül fenntartható szintre mérsékelni. Ez – a második mentőhitelben rögzítettek szerint – azt jelenti, hogy az athéni kormányzatnak 2020-ra a bruttó hazai termék 120 százalékára kell csökkentenie az államadósságot a jelenlegi, 170 százalékos szintről. Az IMF azt szeretné, hogy az euróövezeti államok adósságleírással mérsékeljék Görögország adósságterheit, míg Németország – többek között – azt, hogy két év haladékot adjanak az athéni kormányzatnak az adósságcél teljesítéséhez.
2014-ben indulhat be a növekedés
A görög jegybankelnök az interjúban arról is szólt, hogy a görög gazdaságban 2014-ben indulhat be a növekedés, és a jövő év végére már visszaszerzi versenyképességét a válságtól sújtott állam. Provopulosz leszögezte ugyanakkor, hogy nincs más kiútja Görögországnak, mint bevezetni a nemzetközi hitelezők által előírt megszorításokat.
