Az eredményeket ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a Manpower munkaerő-piaci mutató értéke – amelyet a munkaerő-felvételt és -elbocsátást tervezők arányának különbségéből számolnak – a 2013 márciusának végéig terjedő időszakra mínusz 2 ponton állt. Kiss Judit kiemelte: negyedéves összehasonlításban a munkaerő-felvételi hajlandóság 2 százalékponttal gyengült, míg éves összevetésben 12 százalékpontos a javulás.
Az ügyvezető igazgató kifejtette: az első negyedéves várakozások általában gyengébbek, mint az előző év utolsó negyedére vonatkozóak. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon az idei év elején kedvező tendencia kezdett kibontakozni a munkaadók felvételi kedvét illetően, ez most kissé megtört a jövő évi első negyedévre vonatkozóan. Szezonálisan kiigazított adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre – jelezte.
Kiss Judit kifejtette: a tavalyi év azonos időszakához képest a felére – 22-ről 11 százalékra – csökkent azoknak a munkaadóknak az aránya, akik elbocsátásokat terveznek, ezzel párhuzamosan ugyanakkor sajnos nem nőtt jelentősen azoknak az aránya, akik felvétellel számolnak. Vagyis a mutató erősödését az elbocsátások számának csökkenése okozza, ami jó hír ugyan, de a felvételi szándék élénkülése híján nem lehet valójában a munkaerő-piaci helyzet jelentős javulásáról beszélni – vélekedett a szakértő.
A régiós adatokról elmondta: a nyolc régió közül kettőben a munkáltatók pozitív munkaerő-piaci várakozásokat jeleztek 2013 első negyedévére, Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon egyaránt 2 százalékos növekedést várnak. A legrosszabbak a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli álláskeresők esélyei; e két régióban mínusz 8 és mínusz 6 százalék a 2013. első negyedévi mutató értéke.
2012-höz viszonyítva a Nyugat-Dunántúl kivételével valamennyi régióban jelentősen javultak a kilátások – mondta el Kiss Judit, hozzátéve, hogy a legnagyobb mértékben – 23 százalékponttal – a Dél-Dunántúlon regisztráltak pozitív elmozdulást, ezt követi Észak-Magyarország 19 százalékponttal, majd a Közép-Dunántúl és az Észak-Alföld következik 18-18 százalékponttal. Budapesten és a közép-magyarországi régióban szerényebb mértékben, 5-5 százalékponttal javultak a kilátások.
Az iparági eredményeket ismertetve az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a kilenc ipari szektor közül háromban pozitívak a munkaadók várakozásai a következő három hónapra. A legnagyobb – bár szerény, 4 százalékpontos – növekedés az üzleti és pénzügyi szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén várható. Mindkét szektorban javultak a kilátások az előző negyedévhez és az egy évvel korábbihoz képest is. A szállítmányozás és raktározás területén plusz 1 százalékon áll a mutató.
A legtöbb elbocsátást a mezőgazdaságban tervezik, itt a mutató értéke mínusz 13 százalék, igaz, ebben a szektorban hagyományosan mindig az első negyedév a leggyengébb. A munkahelyek számának jelentős csökkenésére számítanak a közüzemi szolgáltatások területén, ahol a kormány jelentős átalakításokat tervez; a mutató itt mínusz 9 százalékon áll. Továbbra is negatívak a kilátások az építőiparban, ugyanakkor a szektor kilátásai rendkívül nagy arányban, 22 százalékponttal javultak az egy évvel korábbi mélyponthoz képest – emelte ki Kiss Judit.
Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország marketingvezetője elmondta: Európán belül éves összehasonlításban nincsenek nagy kilengések a munkaerő-piaci mutató értékét tekintve. Kedvező, hogy negyedéves összehasonlításban Németország tartja pozícióját, a Manpower munkaerő-piaci mutató értéke ott 5 pont maradt. Angliában plusz 6 ponton áll, ami az utóbbi években a legmagasabb érték, és főként a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások ágazatban a legnagyobb a cégek felvételi hajlandósága – mondta Szekeres Katalin.
Kocsis Máté
Már 1,2 millióan nézték meg, ahogyan Kocsis Máté helyreteszi Magyar Pétert a reptéri zápor kapcsán + videó
