A miniszterek beleegyezését követően most az Európai Bizottságon a sor, hogy kidolgozza az FTT tartalmi elemeit, részleteit, amelyekkel – ha az adót közösen bevezetni szándékozó országok is egyetértenek – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Portugália, Belgium, Észtország, Görögország, Szlovákia és Szlovénia pár hónapon belül be is vezetheti a közös pénzügyi tranzakciós adót.
Hozzá kell járulniuk a válság terheihez
Az Európai Bizottság eredetileg azért javasolta az FTT bevezetését az Európai Unió minden tagállamában, mert egyetértett azzal a széles körben elfogadott társadalmi vélekedéssel, hogy a pénzügyi szektornak – amelyet jelenleg is aluladóztatott szektornak tart – hozzá kell járulnia a válság költségeihez. A 11 országban hamarosan bevezetendő adó a pénzintézetek közötti ügyletekre 0,1 százalékos terhet ró, a származékos ügyletekre 0,01 százalékos adót vet ki. A terhet a tranzakció helyétől függetlenül meg kell fizetni abban az esetben, ha legalább az egyik érintett pénzintézet székhelye az Európai Unióban van.
A kezdeményezés bírálói szerint egy ilyen adó azt válthatja ki, hogy az értékpapír-kereskedelem az adóterhet bevezető országokból máshová tevődik át. A kritikusok úgy vélik, egy ilyen adó bevezetésének úgy van értelme, ha az egész világon megtörténik, vagy legalábbis az Európai Unió minden tagállamában. Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja viszont mérföldkőnek nevezte a miniszterek keddi döntését, amellyel az első olyan megerősített együttműködést hagyták jóvá, amely az adózás területét érinti.
Később is csatlakozhatnak
„Az Európai Unió bruttó hazai termékének kétharmadát adó országok egyként óhajtják bevezetni ezt a méltányos adóterhet, amivel állampolgáraik régóta hangoztatott elvárásainak tesznek eleget. Ezzel pedig kikövezik az utat azok számára, akik később döntenek úgy, hogy csatlakoznak” – fogalmazott a litván biztos, utalva arra, hogy a megerősített együttműködéshez a most kimaradó országok később bármikor csatlakozhatnak.
Az uniós szabályok értelmében olyan területeken indulhat a megerősített együttműködés, amelyek nem ellentétesek az unió céljaival, elnyerik a tanács minősített többségének támogatását, de belátható időn belül nem várható, hogy uniós szinten megvalósuljanak.
Az unióban is unortodox megoldásokkal próbálkoznak
A pénzügyi tranzakciókra vonatkozó illetéket 2013. január 1-jével vezette be Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök még az októberi uniós csúcs után mondta azt, többek között az uniós tranzakciós adóra utalva, hogy az Európai Unióban mások is ugyanúgy unortodox gazdasági megoldásokkal próbálkoznak, mint a magyar kormány, csak ők innovatívnak mondják. „Amit mi csinálunk, azért meglepő most, mert korábban nem volt kiegyensúlyozottság. Úgy tekintettek a bankokra, mint szent tehenekre” – fogalmazott Orbán, hozzátéve: „most azt mondjuk, hogy álljon meg a menet, ezt a tabut le kell dönteni, a bankok a mindennapi életünk részei. Nem babrálhatnak ki állandóan az emberekkel, lásd devizahitel. Ha megteszik, akkor fizetniük kell érte, lásd végtörlesztés. Másfelől ők részei a magyar életnek... nekik mint sikeres üzletembereknek is vállalniuk kell a közös terhekből.”
