Ha nincs hazai fejlesztés, ipar és gyártás, magyar mérnök sem lesz. Ezért a magyar műszaki felsőoktatás színvonala is fokozatosan romlik. Az egyetemek, főiskolák finanszírozásában az állam mellett a különböző cégek, vállalatok is szerephez jutnak megbízásaik révén, hasznosítva a kutatások eredményét, versenyképességük megőrzéséért a világszínvonalat jelentő trendek követésével. Ezek a megbízások azonban fogynak, hiszen egyre kevesebb olyan magyar termék van, amelynek fejlesztésében a műszaki felsőoktatás is részt vehetne – vázolta a hazai ipar helyzetét a Magyar Nemzetnek Mészáros Csaba, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) innovációs tagozatának a múlt év végén megválasztott új elnöke, aki egyben az egyik legsikeresebb magyar mérnöki vállalatcsoport, az Evopro alapító tulajdonosa és vezérigazgatója.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyetért azzal a kormányzati törekvéssel, hogy a 2014–2020-as fejlesztési időszakban az európai uniós források jelentős részét a gazdaságba kell forgatni – mondta Parragh László, az MKIK elnöke január 20-án. Hozzátette: a magyar vállalkozások számára ez lenne az ideális, az más kérdés, hogy ezt az elképzelést el lehet-e fogadtatni az Európai Unióban.
A kihívásokat kereső, tehetséges fiatalok így nemcsak anyagi okok miatt, hanem érdekes feladatokat kutatva találnak új otthonra az innovációt konzervatív módon, nemzeti stratégiai szintre emelő országokban. Ezért érzi az MKIK innovációs tagozatának elnöke elengedhetetlenül fontosnak, hogy állami szinten legyen olyan következetes, konzervatív innovációs és iparstratégia, amely révén egyre több magyar kutatás-fejlesztési, innovációs projekt kaphat állami és uniós támogatást, például a gépjárműtervezés és -gyártás területén.
Ezek az utolsó percek, hogy tapasztalataikat átadják
A nagy múltú magyar busz- vagy éppen mozdonygyártás fénye az elmúlt évtizedekben erősen megkopott, amit a külföldi cégek magyarországi jelenléte sem ellensúlyoz. A korábbi sikerek nagy részben a magyar fejlesztők munkájának voltak köszönhetők, mára azonban ez a generáció a nyugdíj előtt áll, így ezek az utolsó percek, hogy a fiatal mérnökök számára tapasztalataikat átadják. A folyamatosság biztosítása leginkább a közösen végzett munka során lehetséges.
– A gyakorlatból tudom, hogy a sikerhez merni kell álmodni, az álmokat pedig valósággá konvertálni, legalább az innováció terén. Ma az jelenti a legnagyobb feladatot, hogy olyan piaci igényeket kielégítő, nagy, nemzeti innovatív projektekről győzzük meg a döntéshozókat, amelyek szakmai, társadalmi és üzleti alapon is megtérülnek – hangsúlyozta Mészáros Csaba, aki gyakorlati tapasztalatait is igyekszik az MKIK-nál hasznosítani. Véleménye szerint a járműgyártásban rengeteg olyan innovációs témát lehetne stratégiailag is megvalósítani, végigvinni, amelyek jól kiegészítenék a Magyarországon már megtelepedett multinacionális járműgyártó cégek tevékenységét.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
