A harmadik legnagyobb földgázkészlettel rendelkező Katar a cseppfolyósított földgáz (angol rövidítéssel LNG) első számú exportőre a világon, az ország GDP-jének több mint fele az energiahordozók szektorából származik – mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a katari fővárosból telefonon az MTI-nek.
Gáz, villamos energia, vasút
Közölte: hétfőn Dohában a katari energiaügyi és ipari miniszterrel aláírta a két ország közötti energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozatot. Ez a dokumentum keretet ad azokhoz a jövőbeni a megbeszélésekhez, amelyek arról szólnak majd, hogy Magyarország – sikeres tárgyalások esetén – miként juthat cseppfolyósított katari gázhoz. Az egyeztetéseknek témája lesz az is, hogyan tudnak magyar cégek részt venni a közel-keleti állam villamosenergia-infrastruktúrájának modernizálásában, valamint a Mol és a Qatar Petroleum közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése – sorolta.
Az államtitkár elmondta, egy év alatt 40-ről 60 millió dollárra növekedett a kereskedelmi forgalom a két ország között, de még így is bőven van kihasználatlan kapacitás a gazdasági kapcsolatokban. Ehhez jó alapot adhat a 2016-ig mintegy 60 milliárd dolláros költségvetésű katari nemzeti fejlesztési stratégia, amelyben a magyar cégeknek elsősorban az információs és kommunikációs technológia, az egészségügyi ipar, valamint az út- és vasútépítések területén nyílnak jó esélyeik – tette hozzá.
A vasúttal kapcsolatban megjegyezte, hogy mivel a katari vasút 35 milliárd dolláros fejlesztése éppen most kezdődik, erőteljes szándék mutatkozik a közel-keleti ország részéről magyar felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre a vasútműszaki képzésben. A katari kereskedelmi és üzleti ügyek miniszterével Szijjártó Péter abban egyezett meg, hogy hamarosan aláírják a gazdasági együttműködési megállapodást, amelynek nyomán a két kormány gazdasági vegyes bizottságot hoz létre.
Szorosabb kapcsolatok Katarral
Katar emellett együttműködne Magyarországgal agrárügyekben is, így például közös mezőgazdasági vállalatok megalakításában a baromfi-, bárány- és szarvasmarha-tenyésztés, valamint a búzatermesztés területén – ismertette a külgazdasági államtitkár. A két ország arról is tárgyal – folytatta –, hogy a magyar vállalatok be tudnak-e kapcsolódni, és ha igen, hogyan, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság előkészületi munkálataiba.
Szijjártó Péter tárgyalt Dohában a külügyi államtitkárral is, akivel megállapodtak: Magyarország szívesen játszik szerepet abban, hogy Katar és az Európai Unió kapcsolatai még szorosabbak legyenek, és támogatja, hogy az EU hozzon létre egy állandó képviseletet a közel-keleti állam fővárosában.
A keleti nyitás egy külpolitikai és külgazdasági stratégia, amely négy pilléren alapul: a kapcsolatépítésen Kínával és a Távol-Kelet országaival, a FÁK országaival és a kaukázusi köztársaságokkal, mert Magyarország kínálati struktúrája és ezen államok kereslete jól fedi egymást. Fontos partnerek a Nyugat-Balkán országai, továbbá az arab világ – mondta korábban Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a legnagyobb erőfeszítésekre az arab országok esetében volt szükség a kapcsolatok újjáépítéséhez.
A kormány felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért – mondta Szijjártó Péter a magyar–azeri tárgyalások kapcsán. Más alkalommal elmondta: keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatók. Nemcsak nemzeti, hanem regionális hatású tervekről is szó van.
