A cégek a bejelentési kötelezettségüknek változásbejegyzési kérelemmel tesznek eleget, és a kérelem késedelmes benyújtására is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek az egyéb okból történő változásbejegyzési kötelezettség késedelme esetén érvényesülnek; vagyis a bírságolás szabályai is érvényesülnek. A bírói függetlenség elvéből következően a jogi szabályozás határvonala – a polgári bírósági eljárásokban – a bírságmérték meghatározására terjedhet ki. A mulasztás kimentésére a polgári eljárásjog szabályai szerint a cégeljárásban is lehetőség van, így ha vétlen a késedelem, akkor a jogkövetkezménye, azaz a bírság kiszabása elkerülhető – közölte a tárca.
Tavaly módosult a cégtörvény
A cégtörvény tavaly márciusban hatályba lépett módosítása szerint idén február 1-jéig minden gazdasági társaság (bt., kft., rt., közkereseti társaság, nonprofit szervezet) tagjainak, illetve a képviseletükre jogosultaknak, be kell jelenteniük adóazonosító jelüket, születési helyüket és idejüket, illetve édesanyjuk nevét. A székhely, telephely, fióktelephely használatának jogszerűségéről pedig nyilatkoznia kell a cég képviseletére jogosultnak, ám ehhez nem szükséges semmiféle ezt igazoló okiratot, például bérleti szerződést vagy tulajdoni lapot mellékelni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-ban született törvény szerint a társasági szerződés adatszolgáltatással kapcsolatos mostani módosítása illetékmentes, ám csak jogi képviselő útján lehetséges, azaz ügyvédi munkadíjjal kell számolni, és – miként ez általában a cégeljárásoknál szokásos – a változásbejelentés csak elektronikus úton lehetséges.
