„Nem történik automatikus bírságolás, ezt a KIM korábban sem állította. Bírságolásra kerülhet sor azonban azon cégek esetében, amelyek a mulasztásukat kimenteni nem tudják. A mulasztás okának megítélése bírói jogkörbe tartozik” – válaszolta a tárca az MTI érdeklődésére.
Azokkal a cégekkel szemben, amelyek pótlólagosan sem tesznek eleget kötelezettségüknek, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogkörükben eljárva lépnek majd fel. Ezen eljárás elsődleges célja a törvényes működés helyreállítása, így a cégbíróság mindaddig folytatja az eljárást, ameddig a törvényes működés helyreállításának esélyét látja. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság felszólításának a cég eleget tesz, az eljárást a cégbíróság megszünteti – közölte a tárca. Válaszában a KIM kitér arra is, hogy a cég megszűntnek nyilvánítására és végső soron törlésére csak abban az esetben kerül sor, ha a cég a cégbíróság intézkedéseiben foglalt kötelezéseknek nem tesz eleget, vagyis a cég nem szünteti meg a törvénysértő állapotot.
Mérlegelnek
„A törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazott cégbírósági intézkedéseknek egyike csupán a pénzbírság kiszabása, a cégnek azonban lehetősége van az intézkedés meghozatala előtt a cégbíróság felhívására a törvénysértő állapotot megszüntetni” – áll a tájékoztatásban. A KIM szerint a korábbi időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a bíróságok a bírság mértékét a mulasztással, a törvénysértéssel adekvát mértékben, valamennyi szempont mérlegelésével szabták ki és szabják ki a jövőben is.
„Összességében tehát elmondható, hogy sem a KIM, sem a bíróságok nem helyeztek kilátásba automatikus bírságolást, azonban mind a szabályozás, mind a cégnyilvántartásba vetett bizalom arra ösztönzi és afelé irányítja a cégeket, hogy tegyenek eleget a törvény rendelkezéseinek” – olvasható a tárca válaszában.
A KIM kiemelte azt is: a jelenlegi adatbejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség azt szolgálja, hogy a cégnyilvántartásban szereplő cégek adatainak kiegészítése, pontosítása, és ezzel a folyamattal együtt a cégjegyzékben szereplő cégek átvilágítása megtörténjen. Ezzel azok a cégek maradjanak a nyilvántartásban, amelyek törvényes működésében jóhiszeműen bízni lehet, amelynek tulajdonosait, vezető tisztségviselőit azonosítani és elérni lehet – tették hozzá.
Vétlen késedelem esetén elkerülhető a bírság
A cégek a bejelentési kötelezettségüknek változásbejegyzési kérelemmel tesznek eleget, és a kérelem késedelmes benyújtására is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek az egyéb okból történő változásbejegyzési kötelezettség késedelme esetén érvényesülnek; vagyis a bírságolás szabályai is érvényesülnek. A bírói függetlenség elvéből következően a jogi szabályozás határvonala – a polgári bírósági eljárásokban – a bírságmérték meghatározására terjedhet ki. A mulasztás kimentésére a polgári eljárásjog szabályai szerint a cégeljárásban is lehetőség van, így ha vétlen a késedelem, akkor a jogkövetkezménye, azaz a bírság kiszabása elkerülhető – közölte a tárca.
Tavaly módosult a cégtörvény
A cégtörvény tavaly márciusban hatályba lépett módosítása szerint idén február 1-jéig minden gazdasági társaság (bt., kft., rt., közkereseti társaság, nonprofit szervezet) tagjainak, illetve a képviseletükre jogosultaknak, be kell jelenteniük adóazonosító jelüket, születési helyüket és idejüket, illetve édesanyjuk nevét. A székhely, telephely, fióktelephely használatának jogszerűségéről pedig nyilatkoznia kell a cég képviseletére jogosultnak, ám ehhez nem szükséges semmiféle ezt igazoló okiratot, például bérleti szerződést vagy tulajdoni lapot mellékelni.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-ban született törvény szerint a társasági szerződés adatszolgáltatással kapcsolatos mostani módosítása illetékmentes, ám csak jogi képviselő útján lehetséges, azaz ügyvédi munkadíjjal kell számolni, és – miként ez általában a cégeljárásoknál szokásos – a változásbejelentés csak elektronikus úton lehetséges.
