„Nem történik automatikus bírságolás, ezt a KIM korábban sem állította. Bírságolásra kerülhet sor azonban azon cégek esetében, amelyek a mulasztásukat kimenteni nem tudják. A mulasztás okának megítélése bírói jogkörbe tartozik” – válaszolta a tárca az MTI érdeklődésére.
Azokkal a cégekkel szemben, amelyek pótlólagosan sem tesznek eleget kötelezettségüknek, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogkörükben eljárva lépnek majd fel. Ezen eljárás elsődleges célja a törvényes működés helyreállítása, így a cégbíróság mindaddig folytatja az eljárást, ameddig a törvényes működés helyreállításának esélyét látja. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság felszólításának a cég eleget tesz, az eljárást a cégbíróság megszünteti – közölte a tárca. Válaszában a KIM kitér arra is, hogy a cég megszűntnek nyilvánítására és végső soron törlésére csak abban az esetben kerül sor, ha a cég a cégbíróság intézkedéseiben foglalt kötelezéseknek nem tesz eleget, vagyis a cég nem szünteti meg a törvénysértő állapotot.
Mérlegelnek
„A törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazott cégbírósági intézkedéseknek egyike csupán a pénzbírság kiszabása, a cégnek azonban lehetősége van az intézkedés meghozatala előtt a cégbíróság felhívására a törvénysértő állapotot megszüntetni” – áll a tájékoztatásban. A KIM szerint a korábbi időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a bíróságok a bírság mértékét a mulasztással, a törvénysértéssel adekvát mértékben, valamennyi szempont mérlegelésével szabták ki és szabják ki a jövőben is.
„Összességében tehát elmondható, hogy sem a KIM, sem a bíróságok nem helyeztek kilátásba automatikus bírságolást, azonban mind a szabályozás, mind a cégnyilvántartásba vetett bizalom arra ösztönzi és afelé irányítja a cégeket, hogy tegyenek eleget a törvény rendelkezéseinek” – olvasható a tárca válaszában.
A KIM kiemelte azt is: a jelenlegi adatbejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség azt szolgálja, hogy a cégnyilvántartásban szereplő cégek adatainak kiegészítése, pontosítása, és ezzel a folyamattal együtt a cégjegyzékben szereplő cégek átvilágítása megtörténjen. Ezzel azok a cégek maradjanak a nyilvántartásban, amelyek törvényes működésében jóhiszeműen bízni lehet, amelynek tulajdonosait, vezető tisztségviselőit azonosítani és elérni lehet – tették hozzá.
Vétlen késedelem esetén elkerülhető a bírság