Az iroda kiemeli, hogy a bejelentési kötelezettség a cég képviseletére jogosult személyekre, valamint a cég tulajdonosaira, tagokra, bizonyos esetekben pedig a részvényesekre vonatkozó adatokat érint. A törvény szerint be kell jelenteni a cég képviseletére jogosult személyek – például ügyvezető, igazgatósági tag, vezérigazgató, cégvezető – születési idejét. Szintén be kell jelenteni például kft. esetében valamennyi tag születési idejét. Közös tulajdonú üzletrésznél pedig valamennyi tulajdonostársat szerepeltetni kell a cégjegyzékben, születési idejüket is megadva.
„Mivel a cégtörvény szempontjából a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei is cégnek minősülnek, a fenti kötelezettség őket is terheli” – idézi a közlemény Vikor Orsolyát, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda társasági jogászát. A cég székhelye (illetve fióktelepei és telephelyei) használatának jogszerűségéről szintén be kell nyújtani a cégbírósághoz a cég képviselője által aláírt nyilatkozatot.
Szigorodtak a cégnevekre vonatkozó előírások
Módosult ugyanakkor a jogszabály: többé nincs szükség például a bérbeadó nyilatkozatára vagy a bérleti szerződésre, elég, ha maga a cég nyilatkozik a kérdésben és erősíti meg írásban, hogy jogszerűen használja a megadott címet vagy címeket.
Szigorodtak ugyanakkor a cégnévre vonatkozó előírások: idén február elsejétől a cégnévnek egyértelműen különböznie kell közigazgatási és közhatalmi szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől. Az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés pedig csak abban az esetben szerepelhet a cég nevében, ha az adott cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami befolyás alatt áll.
Az adatbejelentésen túl meghatározott okiratok benyújtását is előírja a jogszabály – emeli ki az ügyvédi iroda. Fontos újdonság, hogy valamennyi, a cégjegyzékben szereplő magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező személy vagy szervezet köteles úgynevezett kézbesítési megbízottat igénybe venni. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróság vagy más hatóság által küldött, a cég működésével kapcsolatos iratokat átvegye, és azt a megbízónak továbbítsa.
Kötelező a jogi képviselet
Bármely állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, illetve magyarországi székhelyű szervezet lehet kézbesítési megbízott, kivéve a cég tagjait, részvényeseit, vezető tisztségviselőit és a felügyelő bizottsági tagokat. Nincs mód tehát például arra, hogy a cég külföldön lakó ügyvezetője a cég másik, magyarországi lakóhelyű ügyvezetőjét bízza meg a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával.
Valamennyi változás bejegyzési eljárásban kötelező a jogi képviselet, azaz a kötelezettség teljesítéséhez ügyvéd vagy a cég jogtanácsosának közreműködése szükséges. A jogi képviselő a cégbíróságra az iratokat elektronikus úton nyújtja be. Az eljáráshoz az ügyvédnek meghatalmazásra is szüksége van. „A határidő betartásához nem elég az adatokat és a benyújtandó dokumentumokat elküldeni az ügyvédnek, az aláírt meghatalmazást is időben meg kell kapnia, melyeket február 1-jéig be kell nyújtania a cégbíróságnak” – magyarázta Vikor Orsolya.
