„Attól függően, hogy a büdzsé a bizottsági javaslathoz és az idei tényekhez képest szűkülhet – most erre vannak különböző jelek – akkor nyilván az átmeneti időszak büdzséje is kevesebb lehet” – nyilatkozott Czerván György, aki mindazonáltal azt is hozzátette: harcolnak azért, hogy a támogatások ne csökkenjenek a 2013-as szinthez képest. A kettes pillérnél, a vidékfejlesztési támogatások esetében arra is megoldást kell találni az államtitkár szerint, hogy több tagállam esetében, így Magyarországon is, a 2007 és 2013 időszakra előirányzott keret már kimerült.
Holland kezdeményezés
Czerván György az ír elnökség programjáról tartott tanácskozás végeztével arról is beszámolt, hogy Hollandia kezdeményezésére napirendre került, hogy több tagállam a neonikotinoid anyagokat, növényvédő szereket tartja felelősnek az elmúlt években tapasztalt méhpusztulásokért. Magyarország álláspontja az – mondta el az államtitkár – hogy mivel Magyarországon nem érkezett ilyen panasz, bejelentés a hatóságokhoz, nincs semmi, ami arra utalna, hogy ezek a szerek a méhekre vagy bármi másra veszélyt jelentenének, ezért az agrártárca egyelőre nem tartja indokoltnak a hatóanyag betiltását, ugyanakkor az alapos kivizsgálással egyetért, és ha mégis bebizonyosodna, hogy a neonikotinoidok veszélyesek, abban az esetben egységes uniós fellépést sürget.
Csemegekukorica Kanadában
Komoly magyar agrárdiplomáciai sikerként értékelte Czerván György, hogy a Kanadával folytatott átfogó gazdasági és kereskedelmi egyezményről folyó tárgyalásokon sikerült elérni: a csemegekukorica kerüljön fel az úgynevezett „érzékeny termékek” közé, amivel ez a termék nagyobb védelmet kap. Magyarország fagyasztott csemegekukoricából éves szinten több tízmillió euró értékben, míg konzerv csemegekukoricából 120-130 millió euró értékben exportál, ezzel pedig az unió egyik legnagyobb exportőre.
