Nem lesz késés az uniós kifizetéseknél

Várhatóan nem tudnak majd időben, 2014. január 1-jén elindulni a jövő évi uniós programok, agrártámogatások, de emiatt a kifizetések valószínűleg nem fognak késni.

„Attól függően, hogy a büdzsé a bizottsági javaslathoz és az idei tényekhez képest szűkülhet – most erre vannak különböző jelek – akkor nyilván az átmeneti időszak büdzséje is kevesebb lehet” – nyilatkozott Czerván György, aki mindazonáltal azt is hozzátette: harcolnak azért, hogy a támogatások ne csökkenjenek a 2013-as szinthez képest. A kettes pillérnél, a vidékfejlesztési támogatások esetében arra is megoldást kell találni az államtitkár szerint, hogy több tagállam esetében, így Magyarországon is, a 2007 és 2013 időszakra előirányzott keret már kimerült.

Holland kezdeményezés

Czerván György az ír elnökség programjáról tartott tanácskozás végeztével arról is beszámolt, hogy Hollandia kezdeményezésére napirendre került, hogy több tagállam a neonikotinoid anyagokat, növényvédő szereket tartja felelősnek az elmúlt években tapasztalt méhpusztulásokért. Magyarország álláspontja az – mondta el az államtitkár – hogy mivel Magyarországon nem érkezett ilyen panasz, bejelentés a hatóságokhoz, nincs semmi, ami arra utalna, hogy ezek a szerek a méhekre vagy bármi másra veszélyt jelentenének, ezért az agrártárca egyelőre nem tartja indokoltnak a hatóanyag betiltását, ugyanakkor az alapos kivizsgálással egyetért, és ha mégis bebizonyosodna, hogy a neonikotinoidok veszélyesek, abban az esetben egységes uniós fellépést sürget.

Csemegekukorica Kanadában

Komoly magyar agrárdiplomáciai sikerként értékelte Czerván György, hogy a Kanadával folytatott átfogó gazdasági és kereskedelmi egyezményről folyó tárgyalásokon sikerült elérni: a csemegekukorica kerüljön fel az úgynevezett „érzékeny termékek” közé, amivel ez a termék nagyobb védelmet kap. Magyarország fagyasztott csemegekukoricából éves szinten több tízmillió euró értékben, míg konzerv csemegekukoricából 120-130 millió euró értékben exportál, ezzel pedig az unió egyik legnagyobb exportőre.

3 ezer tonna zöldség és gyümölcs

Magyarország mindezek mellett üdvözli az Európai Bizottságnak az európai iskolagyümöcs-programról készült jelentését. A dokumentum szerint ugyanis a program sikeres, és megfelelő eszköz arra, hogy a gyermekek, illetve a szülők fogyasztási szokásait kedvező irányban befolyásolja, mind a gyerekek, mind szüleik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. A bizottság éppen ezért azt javasolja, hogy a programra fordítható összeget 90 millióról emeljék 150 millió euróra, a társfinanszírozás arányát, vagyis az uniós szerepvállalás mértékét a programban emeljék 50-ről 75 százalékra, a felzárkózó térségekben – mint amilyen egy kivételével az összes magyarországi régió – pedig 75 százalékról 90 százalékra.

A bizottság adatai alapján a program a résztvevő 24 országban a 2010/11-es tanévben 8 millió gyerekhez összesen 43 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt juttatott el. Magyarország az elejétől kezdve részt vesz az európai iskolagyümölcs-programban. Jelenleg mintegy 1800 iskola csaknem 300 ezer alsó tagozatos diákja jut így zöldséghez és gyümölcshöz. A program magyarországi éves költségvetése, az uniós és a saját forrásokat is számítva a kezdeti 872,5 millió forintról 2,35 milliárd forintra nőtt. 2013-ban pedig várhatóan az ötödik és hatodik osztályos tanulók is bekapcsolódhatnak a programba, és a választható zöldségek és gyümölcsök köre is bővül - ismerteti a mezőgazdasági tanács üléséről készült összefoglaló.