A kereskedelmi bankok jól jártak a magas alapkamattal

A bankok jól jártak az uniós szinten is rendkívül magas jegybanki alapkamattal, hiszen biztonságos módon, „munka nélkül” jutottak profithoz.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) januári hitelezési felmérése szerint a vállalati hitelek feltételei 2012 utolsó negyedévében nem változtak, miközben a háztartási hitelek feltételei tovább enyhültek – hangzott el a jegybank csütörtöki tájékoztatóján. A bankok véleménye szerint a vállalati hiteleknél enyhítésre lehet számítani. Ugyanakkor az elemzést irányító Fábián Gergely, az MNB szenior elemzője jelezte, hogy a prognózis szerint 2014 végéig nem lehet fordulatra számítani a vállalati hitelezésben. Magyarázatként hozzátette: a bankok megkérdezésével készült felmérés azt rögzíti, hogy a korábbi széles körű szigorítások miatt további korrekcióra lenne szükség, hogy a vállalati hitelkínálatban bekövetkezzen a fordulat.

A banki környezet tehát nem tette lehetővé, hogy bővüljön a vállalati hitelezés, mely az MNB jelentése szerint is „beragadt” 2012 végére. A jegybanki alapkamat folyamatos csökkentésével a kereskedelmi bankoknak ugyanakkor már nem éri meg „felesleges pénzeiket” az MNB-nél parkoltatni, hiszen kevesebb kamatot kapnak a betett forrásokra. Ugyanakkor a vállalati hitelekre továbbra is kicsi a kereslet, így ez önmagában nem oldja meg a „hitelszűkét”.

Boros Imre közgazdász korábban az MNO-nak elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) érkezett, el nem költött források az MNB devizatartalékába kerültek, csakúgy mint a bankoktól visszaérkező kölcsön. Ez veszteséget okozott a nemzetgazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy a bankok visszavonták a forrásokat a gazdaságtól és betették a jegybankba, így visszaesett a hitelek kihelyezése is. A szocialista kormány ezt akkor rendben lévőnek találta, szemben az Orbán-kabinettel, és Simor András jegybankelnök káros kamatemelései ellen sem volt kifogása a Gyurcsány-kormánynak.

Ezzel a felvetéssel kapcsolatban Csath Magdolna közgazdász portálunknak elmondta, hogy „az alapkamat és a vállalati hitelezés között nincsen ilyen szoros összefüggés, bár korábban nagyokat lehetett nyerni a magas kamaton a jegybanknál”.

Bod Péter Ákos is elismerte, hogy „logikailag jogos” az a felvetés, miszerint a magas alapkamat miatt inkább a jegybanknál tartják a kereskedelmi bankok a pénzeiket, semmint kihelyeznék azokat vállalati hitelek formájában. A közgazdász ugyanakkor kiemelte, hogy a magas alapkamat jelzi a pénz árát, továbbá a jegybank esetében egy-két hetes, illetve napos pénzekről beszélünk.

„A hitelkamat mértéke a gyűjtött betétek mértékétől, a bankok költségeitől, továbbá a hitelfelvevők minőségétől függ. Másodlagos az alapkamat szerepe. Ugyanakkor a betétek nőnek, a megtakarítási hajlandóság javult” – húzta alá Bod Péter Ákos. Az alapkamat eddigi csökkentésével kapcsolatban a közgazdász elmondta, hogy az a forint árfolyamában nem okozott gondot, ahogy a megtakarításokkal kapcsolatban sem hallott problémákról.

„Nem látják jó üzletnek a hazai gazdaság finanszírozását a kereskedelmi bankok, s nem bíznak a gazdasági kilátásokban, míg további probléma, hogy ezen bankok anyabankjai sem bátorítják a leánycégeiket a hitelezésre” – emelte ki Csath Magdolna. A közgazdász „hármas hatásról” beszél a vállalati hitelkihelyezéssel kapcsolatban: biztonságosabb a „munka nélkül” szerezhető pénz, azaz a jegybanknál tartani a forrásokat, az anyabankok kiviszik a pénzt, a lakosság és a vállalkozások hitelkereslete pedig kicsi.

Csath Magdolna a vállalkozásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy vállalati hitelezés szempontjából főleg a kis- és középvállalkozások (kkv-k)  jöhetnek szóba, hiszen a nagyobb, multinacionális cégek otthon veszik fel a hiteleket. „A legnagyobb probléma, hogy a hazai kkv-k nem keresnek hitelt, nincsen kereslet, ugyanis el vannak adósodva, így eszük ágában sincs új hiteleket felvenni” – emelte ki a közgazdász. Az alapkamat mértékével kapcsolatban elmondta, hogy az még „így is magas az uniós szintekhez képest”.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató igazgatóságának elnöke a jelenlegi monetáris politikával kapcsolatosan egy szerdai konferencián úgy foglalt állást, hogy meg kell nézni, az 5 százalékos alapkamat közelében miként reagál a forintárfolyam, illetve hogyan hat ez a kamatszint a gazdasági szereplőkre, illetve a hitelkamatokra. „Nem mondom, hogy nem érdemes” tovább csökkenteni a kamatot, de meg kell állni megnézni, hogy milyen hatása van – tette hozzá.

Barcza György a jegybanki politika sorsáról szóló vitával kapcsolatosan kiemelte: nagy kérdés, hogy dogmatikus vagy pragmatikus szempontokat kell-e figyelembe venni. Magyarországon sokan hajlamosak dogmatikai megközelítést alkalmazni, azaz átvesznek külföldi példákat anélkül, hogy azt néznék, hogy ezeknek az elveknek melyek az előnyei, illetve a hátrányai – jegyezte meg a  Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője.

A teljes hitelállományhoz viszonyítva a 90 napon túl nem teljesítő vállalati hitelek aránya 2012 utolsó negyedévében 19 százalékra csökkent a múlt év második, illetve harmadik negyedévi 20 százalék fölötti arányról. Ennek nyomán az MNB arra számít, hogy a portfolió javulása is növelheti a bankok kockázatvállalási hajlandóságát. A háztartási szektorban, ahol a hitelek feltételei tovább enyhültek a múlt év utolsó negyedévében, a bankok élénkülő hitelkeresletre számítanak, elsősorban a lakáshiteleknél, ami az állami kamattámogatási program módosított feltételeinek tulajdonítható.

Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy 2010 negyedik negyedéve óta a bankok hitelezési várakozásai rendre felülmúlták a tényleges hitelkihelyezés állományát, az eltérés a lakáshiteleknél nagyobb, mint a fogyasztási hiteleknél. A lakossági szektorban a teljes hitelállományhoz viszonyítva az előző negyedévéhez képest 2012 negyedik negyedévében kissé, 16,4 százalékra nőtt a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya. Az elemzésből az is látszik, hogy a már átstrukturált jelzáloghiteleknél a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya 5,5, a 30–90 napos késedelmes hitelek aránya pedig további 1,7 százalék, azaz az aggodalomra okot adó hitelek aránya 7,2 százalék. (MTI)