Újabb 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a monetáris tanács. Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,0 százalékról, hat egymást követő alkalommal, 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt 5,50 százalékra. Korábban 2010 november 30-tól állt 5,50 százalékon az alapkamat, ennél alacsonyabban 2010 április-november között, amikor 5,25 százalék volt A tanácsnak valószínűleg ez volt az utolsó ülése, mielőtt a miniszterelnök megnevezné jelöltjét a jegybank következő elnökének tisztére, Simor András megbízatása ugyanis március 3-án lejár.
A 300-hoz közelítő euró/forint árfolyam sem tántorította el a monetáris tanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust, 25 bázisponttal, 5,5 százalékra süllyedt az MNB irányadó kamatrátája – olvasható az Equilor közleményében. Valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4-3 arányban dőlt el a kérdés, a külső tanácstagok többségével, így Simorék ismételten kisebbségben maradtak.
A mostani döntés is világosan mutatja, hogy a gazdaságpolitika jó úton jár. A forint spekulánsok általi mozgatása sem járt sikerrel, és továbbra is stabilan képes finanszírozni magát az ország. Ezt bizonyítja, hogy hazánk január 25-én 607 millió eurót lejárat előtt fizetett vissza a 2008-ban felvett IMF-hitelből, mindezt az tette lehetővé, hogy „elkapkodták” a Prémium Euró Magyar Államkötvényt. Az mno.hu már tavaly beszámolt róla, hogy akár az IMF-megállapodást is okafogyottá teheti egy sikeres euróalapú állampapír kibocsátása.
Folytatódhat a kamatcsökkentés
Úgy látják, Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést, az állampapír-piaci hozamok alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is ötéves mélypont közelében mozog. A CDS piacán sem látható a befektetői bizalom megingása, a 275 pontos érték nyugodt piaci hangulatot tükröz (a novembertől életbe lépő EU-s CDS-szabályozás-változás után e pénzügyi termék látványosan veszített jelentőségéből).
A keddi döntés fényében valószínűsítik, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számítanak. A monetáris lazítások terén csak akkor várnak szünetet, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 feletti forintárfolyammal és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul.
Csupán teszteltek?
Saághy Pál, az Equilor Zrt. devizakereskedője szerint tesztelési céllal lendíthettek egyet a forinton, megnézve, hogy mit lép majd erre a jegybank monetáris tanácsa. Ismert, a forint árfolyama hétfőn június hatodika óta nem látott mélypontra süllyedt. Ugyanakkor az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal nincs Magyarországhoz szorosan köthető oka a gyengülésnek, a forint most nem lógott ki a sorból, együtt mozgott a régiós devizákkal. A zloty, a korona, a lej ugyanúgy gyengült – tette hozzá. Most nem akadt olyan piacbefolyásoló hír, ami az árfolyamra ilyen gyengítő hatással lett volna, igaz, ok-okozati összefüggést nem lehet minden egyes árfolyamváltozás kapcsán felállítani – mondta el a Népszabadságnak a devizakereskedő, aki szerint ez az intermezzo kevés volt ahhoz, hogy elbizonytalanítsa a monetáris tanácsot.
Elemzők kamatcsökkentést vártak
Az alapkamat 25 bázispontos csökkentését várta az MNB monetáris tanácsának keddi ülésétől az elemzők többsége a Reuters hírügynökség január 24-én ismertetett felmérése szerint.
Decemberben az ötödik egymást követő alkalommal foglalt állást a jegybanki alapkamat 0,25 százalékpontos csökkentése mellett a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a legutóbbi, december 18-i kamatdöntő ülésen is. Augusztus óta összesen 125 bázisponttal csökkent az alapkamat.
Öt százalék alá is mehet
Korábban az MNO beszámolt róla, hogy az MNB alapkamata öt százalék alá is süllyedhet, ha olyan új elnök kerül majd a szervezet élére, akit a piac kedvezően fogad. Ha a piacot „nagyon pozitív meglepetés” éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy a jegybank 4 százalékig csökkentse alapkamatát.
Egyensúly
Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5–5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt – mondta Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának külső tagja a Bloomberg üzleti hírportálnak adott interjúban.
