Sajátos módszerrel próbál utat törni a magyar termékeknek a kormány. Olyan országokkal létesítenénk támogatás nyújtása mellett gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, amelyekkel korábban nem, vagy csak korlátozott mértékben voltunk üzleti összeköttetésben. Az elmúlt héten Srí Lankával kötött Magyarország úgynevezett segélyhitel-megállapodást 51 millió euró értékben. Martonyi János külügyminiszter a Magyar Nemzetnek elmondta: alapvetően kölcsönt nyújtunk az ázsiai országnak, a segélyelem abból áll, hogy a piacinál kedvezőbb körülmények között adjuk a pénzt, és hosszabb futamidőre. – Az enyhébb feltételekkel nyújtott hitelből ugyanakkor a magyar gazdaság profitál, hiszen a kölcsönből finanszírozott program során a kivitelezés döntő hányadát magyar cégek végzik majd el – hangsúlyozta Martonyi János. A külügyi tárca vezetője elmondta: a szerződés szerint 34 millió euróból részben a főváros, Colombo ivóvízellátását korszerűsíti a Fővárosi Vízművek magyar és ottani alvállalkozók közreműködésével, a fennmaradó összeg pedig a gazdaság más ágazatában hasznosul.
A megállapodás szerint a Srí Lanka-i Labugama és Kalatuwawa vízművek felújítása teszi ki a program legnagyobb részét. Martonyi szerint a támogatott hitelszerződés nemcsak azért előnyös hazánknak, mert a megrendelésnek köszönhetően serkenti a hazai exportot, hanem munkahelyeket teremt és adóbevételt eredményez. – Kevés szó esik Magyarországon arról, hogy hazánk nemzetközi összehasonlításban komoly eredményekkel büszkélkedhet a vízzel kapcsolatos technológiák fejlesztésében, alkalmazásában. Éppen ezért fontos referencia ez a program – hangsúlyozta Martonyi János.
Hazánk nem az első alkalommal szerez megrendeléseket külföldön segélyhitel segítségével. Vietnammal szintén a közelmúltban állapodott meg a kormány víztisztító üzemek korszerűsítéséről összesen 10,1 millió euró összegben. A kötött segélyhitelprogramok sok esetben trójai falóként törnek utat a kereskedelmi kapcsolatok későbbi felfuttatása előtt. Hazánknak például a vietnami hatóságok az uniós országok közül az elsők között engedték a húsbehozatalt.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
