A növekedési fordulat címmel tartott előadásában Szijjártó Péter kiemelte: 2013-ban gazdasági növekedési fordulat lesz, és ennek forrása a családok megerősítésével keletkező fogyasztás bővítése, a magyar cégek külpiaci tevékenységének elősegítése, továbbá a stratégiai partnerségi megállapodások rendszere. Az államtitkár kitért arra, hogy helyes volt a kormány adófilozófiai váltása, amely révén egyszerű, átlátható, arányos adórendszer jött létre, ami a termelőszektor számára sok pozitívumot hozott.
A kormány elkötelezett a bürokrácia, az adminisztrációs terhek csökkentése mellett – szögezte le az államtitkár, aki szerint az év végéig az Egyszerű állam program keretében 500 milliárd forinttal, a GDP 1,7 százalékával mérséklődik a vállalkozások terhe. A kormány a magyar oktatási rendszert a gazdaság igényeihez igazította, német mintára a szakképzést duális rendszerré alakította, ahol a cégek jobban bekapcsolódnak a képzésbe, a munka törvénykönyvét rugalmassá tették, a munkahelyvédelmi akciótervvel a foglalkoztatás elősegítését támogatják – mondta az államtitkár.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági kormányzásban változások következtek be. Így például a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a kereskedőház rendszer a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárságához került, ezzel is jelezve, hogy a külgazdaság a gazdaságpolitikában fontos szerepet kap. A HITA tevékenységében továbbra is segíti a nemzetközi cégek magyarországi tevékenységét, befektetéseik bővítését és hozzájárul a keleti nyitás politikájának érvényesüléséhez – tette hozzá.
Szijjártó Péter kitért arra, hogy a magyar makrogazdasági adatok európai összehasonlításban jók, az idén folytatódik az államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 2013-ban is 3 százalék alatt marad, immár harmadik éve. A 2013. évi gazdasági növekedés forrásai között említette az államtitkár a fogyasztás növekedését segítő, a családok megerősítésére hozott kormányzati intézkedéseket, köztük a devizahitelesek megsegítését, a rezsicsökkentést, a minimálbér és a nyugdíj emelését.
A magyar cégek külpiaci tevékenységének erősítésére kereskedőházakat nyitnak az idén Rijádban, Pekingben és Asztanában, április 22-én pedig Moszkvában adnak át magyar kereskedőházat a Quaestor magáncéggel közösen. Az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) az eddiginél aktívabb exporttámogatási és finanszírozási politikát folytat – mondta az államtitkár.
A stratégiai partnerséggel összefüggésben a főszervező Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara rendezvényén Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarországon 300 svájci érdekeltségű cég működik, az egyikkel, a Stadler vasúti járműgyártó céggel stratégiai partnerséget kötött a kormány. A Stadler a most zajló 3,5 milliárd forintos beruházása révén 600-ra bővíti a Magyarországon általa foglalkoztatottak számát.
A magyar adórendszer inkább a szolgáltató, és nem a termelő szektort terheli – ezt egy osztrák gazdasági lapnak adott interjúban mondta a politikus februárban. Szijjártó akkor arról beszélt, hogy a kormány intézkedései nem bizonytalanítják el a befektetőket. Szerinte ezeket ugyan nem mindenki üdvözöli, „de van, aki nagyon is”.
A lapnak arra is rámutatott, a kormány célja Európa termelési központjává tenni Magyarországot. Mint közölte, 2010 óta német vállalatok ötmilliárd eurót fektettek be az országban, tizennyolc új gyárat építettek és huszonkettőt bővítettek. Elmondta, hogy az osztrák közvetlen külföldi befektetések terén Magyarország a negyedik helyen áll, emellett Ausztria tavaly november óta – Oroszországot leelőzve – a második legfontosabb kereskedelmi partnere hazánknak Németország után.
Kitért arra is, hogy a kormány a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására törekszik, ezzel összefüggésben nemcsak a Távol-Kelet, a Kaukázus térsége és az arab világ, de Afrika felé is nyit. A Nyugat-Balkánon tovább akarja fejleszteni az élenjáró magyar befektetési kapcsolatokat.
