– Alaposan átírta a kormánytöbbség az utóbbi időben a honi cégvilág adószabályait. Milyen célokat kívántak elérni az intézkedésekkel?
– A kabinet a kormányváltás után azonnal hozzálátott az adórendszer átalakításához. Ekkor három főbb problémakör kezelése mutatkozott sürgősnek: orvosolni kellett az alacsony foglalkoztatás és a feketeszféra térnyerésének káros következményeit, valamint azt, hogy a magyar gazdaság szereplői tulajdonképpen két, egymástól szinte mindenben különböző csoportot alkotnak. A céges adószabályok kialakításakor az utóbbi jelenségre igyekeztünk közteher-viselési választ adni.
– Miféle megosztottságra gondol?
– Az országban több százezer vállalkozás működik, de csupán nagyjából kilencszáz ad munkát 250-nél több alkalmazottnak. Ezek a cégek, vagyis a nagyvállalatok jórészt külföldi tulajdonban állnak, nagyobb, nemzetközi hálózat résztvevői, és jórészt ismeretlen fogalom számukra a tőkeszegénység. Nem egy közülük piaci erőfölénnyel bír, majdhogynem monopolhelyzetben van. Ezzel szemben a legkisebbek, a legfeljebb öt személyt foglalkoztató cégek háromszázezres sokaságát zömmel magyar tulajdonosok működtetik, s ezek a vállalkozások szinte rendszeresen pénzhiánnyal küzdenek. Különbség az is, hogy az apró cégeknél nem a márkanév vagy a technológia a legnagyobb érték, hanem a munkavállaló.
– A kataként ismertté váló kisadózó vállalkozások tételes adója és a szintén jövőre életbe lépő kisvállalati adó, vagyis a kiva miképpen szolgálja a kormányzati célokat?
– A kata rövidítéssel illetett módszer az egészen kicsi vállalkozásoknak nyújt nagyon egyszerű adózási lehetőséget. Aki megfizeti a havi ötvenezer vagy huszonötezer forintos adót, az mentesül valamenynyi más közteher alól. Az adónem egyszerűsége az állam dolgát is megkönnyíti: az adófizetők ellenőrzése könnyebbé válik, miközben a bevételek beérkezése biztosnak mutatkozik. A kisvállalati adó némileg összetettebb módozat, ami egyrészt segíti, hogy a kisebb cégek új munkavállalókat vegyenek fel, másrészt ösztönzi a beruházások megvalósítását. A két új adónem már a közeli időkben vállalkozások százezreinek teremthet a mostaninál könnyebb működési feltételeket.
Elismerés Brüsszelből
Ismert, az Európai Bizottság kedden közzétett átfogó jelentésében kiemelte: Magyarország rövid távon nincs kitéve fiskális fenyegetettségnek. Az értékelés szerint a pénzügyek fenntarthatóságának kockázata közép- és hosszú távon is alacsonynak mondható, feltéve, ha teljes mértékben megvalósítják a tervezett, Brüsszel által ambiciózusnak minősített fiskális konszolidációt, valamint jóval 2014 után is megőrzik az akkori szinten a célul kitűzött egyensúlyi helyzetet.
Részben a mezőgazdaságot sújtó aszálykár miatt 1,5 százalékkal csökken idén a magyar GDP, a jövő évi növekedésre vonatkozó prognózist pedig elsősorban a gyengébb külső konjunktúra miatt 0,3 százalékra mérsékelte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A meghirdetett költségvetési kiigazítások végrehajtásával tarthatónak ítélik 2012-ben és 2013-ban is a 2,7 százalékos hiánycélt, ezzel párhuzamosan az infláció lassú csökkenését várják.
A Magyar Nemzeti Bank kedden közzétett makrogazdasági előrejelzése szerint az idén 1,4 százalékkal csökken, 2013-ban már 0,5 százalékkal nő, 2014-ben pedig 1,5 százalékkal bővül a magyar bruttó hazai termék.
A teljes interjút a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
