A kamara szerint az Országgyűlés által pénteken elfogadott jogszabály széles bázison egyeztetett törvény, így – mint írták – természetes, hogy a szélsőséges elképzelésektől távol, középen helyezkedik el. Álláspontjuk szerint a törvény támogatja, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. A NAK elfogadhatatlannak tartja a spekulációs célú földszerzéseket, így üdvözölik azt a törekvést, hogy az ilyen ügyletek kiszoruljanak a magyar piacról – írták. Emlékeztettek arra: már a zsebszerződések ügyében is jelezték, hogy az eszközök elégtelenek, ezért szigorúbb rendelkezésekre van szükség.
Közölték, megnyugvással tapasztalták, hogy az új földforgalmi törvény kompromisszumok nélkül oldja meg az egyre égetőbb problémát. A NAK szerint a jogszabály a helyi közösségek bevonásával megvédi a magyar termőföldet, és a tízéves moratórium lejárta után EU-konform módon ad választ a földforgalom aktuális kérdéseire – mutattak rá az államfőnek írt levélben. Közölték, bíznak a köztársasági elnök ítélőképességében, abban, hogy „a szélsőséges megnyilvánulások ellenére” aláírja a „létfontosságú, korszakalkotó” törvényt.
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szombaton a képviselőcsoport nevében ugyancsak nyílt levélben kérte az államfőt, írja alá a földtörvényt. Azt írta, az új jogszabály „történelmi lépést jelent a magyar föld védelmének érdekében”, hiszen az uniós normáknak is megfelelő jogszabály hatékonyan tudja megakadályozni, hogy Magyarországon külföldiek földet szerezhessenek.
Kevés olyan vitatott tervezet látott napvilágot az Orbán-kormány elmúlt három évében, mint az új földtörvényé. A zsebszerződések világának felszámolásáról, a helyi földbizottságok felállításáról, a földvásárlás módjáról és a kis- és középbirtokrendszer létjogosultságáról Simon Attilát, a vidékfejlesztési minisztérium helyettes államtitkárát kérdeztük.
A magyar föld védelmére az új földtörvény a legnagyobb garancia – mondta a vidékfejlesztési miniszter a Parlamentben a földforgalmi törvény elfogadása után.
