Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfólió menedzsere az MTI-nek elmondta: Magyarország a folyamatosan magas költségvetési hiány miatt 2004 óta nem tudott kikerülni az eljárás alól, így a pénteki határozat mindenképpen jelentős teljesítmény. „Hozzá kell tenni azonban, hogy a kormány által a hiány lefaragására választott eszközök rendkívül negatívan hatottak a gazdasági növekedésre, sajnos ezek a hatások tartósnak tűnnek.” A piacokat jelenleg nem a pénzügyminiszterek tanácsának döntése foglalkoztatja, a mostani folyamatok közül a forint gyengülése és az állampapír-piaci hozamok megugrása az amerikai állampapír-piaci hozamok hirtelen emelkedésének köszönhető – mondta a szakember.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint „nagy megkönnyebbülést” jelent az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) pénteki döntése, bár piaci hatása nem lesz. Emlékeztetett: a döntés hosszú folyamat végére tett pontot, annál is inkább, mert Magyarországon gyakorlatilag 2006 óta folyamatosan költségvetési kiigazítás zajlik, a különböző kormányok különböző eszközökkel, és váltakozó, különböző sikerességgel. Rámutatott: „a költségvetési alkoholizmusból a kijózanodás hosszú folyamat, és jelentős költségekkel is jár”. A folyamatot erőteljes kiadáscsökkentés és súlyos adónövelő intézkedések kísérték, amelyek lefékezték a gazdaság bővülését, fáradságos feladatokat kellett végrehajtani – tette hozzá.
Török Zoltán hangsúlyozta: a magyar államadósság továbbra is magas, ezért a fegyelmezett költségvetési politikát a jövőben is fenn kell tartani, ennek nincs alternatívája, ez az egyetlen járható út. Ha ugyanis lazítanának a fiskális politikán, 2-3 év múlva már sokkal nehezebb helyzetben kellene visszatérni a fegyelmezett államháztartási politikára – mondta a Raiffeisen vezető elemzője.
