A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelye által készített, kedden az MTI-hez eljuttatott elemzés megállapítja: a jegybanki vezetőváltás egyben monetáris politikai irányváltást is jelentett. Az elemzés szerint a Matolcsy György nevével fémjelzett új jegybanki vezetés élt a jegybanktörvényben meghatározott jogaival, azaz a monetáris politikával kapcsolatos stratégiai döntéseket hozott, amelyek eltértek az előző összetételű monetáris tanács stratégiai döntéseitől.
„A monetáris politikai gondolkodás megújulásának központi eleme a reálgazdasági érdekek fokozottabb figyelembe vétele, a gazdasági növekedés támogatása. A jegybank kommunikációs gyakorlata is módosult” – állapítják meg. Felidézik, hogy a jegybanki alapkamat „fokozatos, óvatos csökkentése” mellett az MNB hitelösztönzési eszközök alkalmazásáról döntött. Az intézet szerint az MNB Növekedési Hitelprogramja a banki érdeklődést tekintve sikeresnek tekinthető, az MNB a banki túljegyzések miatt az első pillért 70 százalékkal, a második pillért pedig 30 százalékkal emelte meg.
Az elemzés kiemeli, hogy az új jegybanki vezetés a jegybanktörvényben megfogalmazott célok mellett tekintettel van a jegybanktörvény 3. § (2) bekezdésére is, a kitűzött célok összhangban vannak a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel. „Semmilyen régi célt nem feladva, új célként a munkahelyek megőrzését, a fenntartható növekedést, a gazdasági stabilitást kell a homloktérbe állítani” – idézi az intézet az elemzésben Matolcsyt.
Egyben megállapítják: ha az MNB koncepcionális váltását értékelni kívánjuk, akkor a „kormány és az MNB közötti stratégiai szövetség” egy nemzetgazdasági érdek. A kormány rezsicsökkentési intézkedései, illetve a további tervezett rezsicsökkentések – az infláció mérséklésén keresztül – megkönnyíthetik az MNB elsődleges céljának teljesítését – áll a Nézőpont elemzésében.
