Keleti nyitás: Kínával hajtjuk meg Magyarország motorját

A keleti nyitás jegyében hosszú távú és kiszámítható együttműködést alakítunk ki Kínával.

WA
2013. 07. 03. 13:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kínai Tiencsin város vagyonfelügyeleti és vagyonkezelő bizottsága Oroszországot, Bulgáriát és Magyarországot érintő európai körútjának keretében magyar–kínai üzleti fórumot tartottak a Parlamentben.

Szijjártó Péter kiemelte: hazánk bővíteni kívánja a Kínába irányuló exportját, növelni szeretné a kínai beruházások volumenét Magyarországon, illetve lépéseket tesz annak érdekében, hogy tranzitország legyen az Európába tartó kínai áruk számára.

Az államtitkár biztatónak nevezte a két ország közötti külkereskedelmi mérleget, ismertetve, hogy a magyar kimutatás szerint tíz év alatt 2,2-ről 7,2 milliárd dollárra nőtt a külkereskedelmi forgalom a két ország között. Ez idő alatt a magyar export tizenkétszeresére bővült, mostanra megközelíti a 2 milliárd dollárt, de még ezt is jelentősen lehetne bővíteni.

A politikus elmondta: a magyar kormány 2010-ben célul tűzte ki, hogy olyan versenyképes környezetet hoz létre, amely nyomán Magyarország Európa termelési központjává válik. Ennek megfelelően nagy rendszereket szerveztek át, például az adórendszer fókuszát a munkáról a fogyasztásra helyezték, rugalmasabbá tették a Munka törvénykönyvét, a magyar cégek külföldi érvényesülését pedig számos módon támogatják. A Magyarországon befektetni kívánó külföldi vállalkozások számára különböző ösztönzők és kedvezmények állnak rendelkezésre.

Szijjártó szólt arról, hogy a közeljövőben magyar kereskedőház nyílik Pekingben, amelynek egyik legfontosabb feladata lesz a magyar kis- és középvállalkozások érvényesülésének elősegítése a kínai piacon.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az eredményes kétoldalú gazdasági együttműködésben fontos szerepet játszanak az emberi kapcsolatok, a kultúra és az oktatás eszközei. Éppen ezért fontos, hogy a két ország között széles ösztöndíjprogram jöjjön létre, amelynek keretében kínai diákok lehetőséget kapnak magyarországi tanulmányra, illetve magyar fiatalok tanulhatnak Kínában. Emlékeztetett arra, hogy kormányközi megállapodás alapján Magyarország kulturális intézetet hozhat létre Pekingben. A magyar kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a feltételeket a hazánkban működő Konfuciusz Intézetek számára.

Magyarország egyre inkább európai sikertörténetté válik, és ebben kínai szerepvállalás is van, hiszen az itt működő kínai vállalatok jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke beszédében a fórum adta kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta, kiemelve: a Tiencsin város gdp-jének 50 százalékét adó cégek vannak jelen a budapesti rendezvényen.

Vang Hung-liang, a kínai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa rámutatott arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődése előtt további lehetőséget vannak, és ezt számos állami intézmény, kamarák segítik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.