A dokumentumot Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára és Vaszil Sztasuk, az ukrán delegáció vezetője látta el kézjegyével a magyar–ukrán határszelvényben megtartott ünnepségen.
A fejlesztési koncepció 2025-ig tartalmazza azokat a beruházási terveket, amelyeket az árvízi biztonság érdekében szükséges megvalósítania az ukrán és a magyar félnek. Az ünnepség keretében a két ország képviselői felavatták a magyar–ukrán vízgazdálkodási együttműködés húszéves évfordulója alkalmából a Tisza töltésén felállított emlékoszlopot is.
Kovács Péter beszédében elmondta: a közös projektjavaslat jelentősen javítja a környék árvízvédelmi pozícióit. A magyar–ukrán vízügyi együttműködés kapcsán kiemelte, a közös munka lehetővé teszi, hogy a két ország vízgyűjtő szinten kezelje az árvízi problémákat, valamint közös megoldásokat találjanak ezeknek kivédésére.
A két ország együttműködése példaértékű, ez tetten érhető a Duna-medence és a tiszai országok közötti közös munkában is – hangsúlyozta a magyar kormánymeghatalmazott. Kovács Péter közlése szerint az ukrán kormánymeghatalmazottal kedden írták alá azt a jegyzőkönyvet, amely egyrészt összefoglalja az elmúlt időszak árvízi eseményeit, illetve meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a következő időszakban a magyar és ukrán szakemberek végre fognak hajtani.
Vaszil Sztasuk az eseményen fontosnak és szükségesnek nevezte a koncepcióban foglalt fejlesztési terveket, egyben megköszönte azt a humanitárius segítséget, amelyet a magyar fél nyújtott a 2001-es és az azt követő kárpátaljai árvizek során. Jelenleg is működik közös magyar–ukrán távjelző rendszer 152 állomással, ezek az árvízi előrejelzések szempontjából mindkét ország számára fontos adatokat szolgáltatnak – tette hozzá az ukrán kormánymeghatalmazott.
Az ünnepségen Medgyesy Balázs, a Duna Régió Stratégia kormánybiztosa beszédében hangsúlyozta, az árvizek szempontjából egyre nagyobb kihívással kell szembenézniük az érintett országoknak. A magyar uniós elnökség számára kulcskérdés volt, hogy elinduljon a Duna Régió Stratégia, és Ukrajna önként csatlakozott ennek végrehajtásához – fogalmazott a kormánybiztos. Hozzátette: tizennégy részt vevő ország és az Európai Bizottság egyöntetűen fogadta el az ukrán–magyar árvízvédelmi programot mint a Duna Régió Stratégia kiemelt projektjét.
A több mint húsz elemet tartalmazó, az ukrán–magyar határvízi együttműködés és Duna Régió Stratégia keretében megvalósítandó fejlesztési program árvízvédelmi töltések erősítését, árapasztó tározók építését, nagyvízi mederrendezést, valamint a felső-tiszai közös monitoring árvízi előrejelző rendszer kiterjesztését célozza a határ mindkét oldalán.
Magyar oldalon – a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) Program elképzelését folytatva – a töltések magasítását, a hullámterek rendezését és vízelvezető képességének helyreállítását tartalmazza a fejlesztési koncepció, amelyben figyelmet fordítanának a további víztározási lehetőségek feltárására, valamint az árvízi riasztó- és előrejelző rendszer fejlesztésére.
Az elfogadott koncepció ukrán oldalon közel 30 kilométer hosszban töltésfejlesztései munkálatokat, valamint síkvidéki és hegyvidéki árapasztó tározók tervezését és építését tartalmazza. A négy tervezett tározó közel százmillió köbméter vizet lenne képes befogadni, ami elősegíti az árvízszintek csökkentését a közös magyar–ukrán határszakaszon. Az eseményen elhangzott, tervek készülnek a tivadari Tisza-híd újjáépítésére, a fejlesztés során növelnék az átkelő folyami áteresztőképességét is.
