A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dolgozóival, vezetőivel szemben elvárás, hogy a jövőben a magyar nemzeti érdeket képviseljék Brüsszelben, és a közcél érvényesüljön az öncéllal szemben – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól augusztus 1-jén a fejlesztési ügyek felügyelete a Miniszterelnökséghez került, mert a 2014–20-as időszakra jutó mintegy 6000 milliárd forint felhasználására 2014 január elsejével induló új intézményi rendszert kell kialakítani.
Elmondta: feladata előkészíteni az új intézményrendszer kialakítását és korrektül levezényelni a 2007–13-as időszak befejezését. Az új rendszerben a szakminisztériumoknak, szakpolitikáknak döntő szerepet szánnak, ezért az irányító hatóságok a szakminisztériumokhoz kerülnek, a központi irányítás, a koordináció a tervek szerint a Miniszterelnökségen lesz. A kormánybiztos azt kérte, hogy augusztus 14-én legyen kormányülés, és ezen tárgyalják meg a Brüsszel által kifogásolt területek ügyét, és a szükséges lépéseket. Javasolni fogja, amelyik tárcánál forrásvesztés következik be, azonos összegű legyen 2014-ben a minisztérium költségvetésének csökkentése. Emellett jogszabály-módosítási csomagot is javasol a gyorsítás és egyszerűsítés érdekében – fejtette ki.
Bejelentette azt is: Johannes Hahn európai uniós biztoshoz fordult, hogy minél hamarabb zárják le a vitákat, amelyek között a kormánybiztos szerint vannak politikai támadások is. Várhatónak nevezte, hogy az Európai Bizottság az eljárásokat bírság ellenében feloldja, erről szeretnének szeptember 15-éig megegyezni. A bírság összegéről tárgyalnak, a Brüsszel által kifogásolt projektek eltérő értéket képviselnek, összességében súlyos százmilliárdokról van szó, ehhez képest 50-100 milliárd forint közötti bírsággal megúszná az ország, időt spórolna, az érintett forrásokat pedig nem veszítené el – mondta a kormánybiztos.
A szervezeti döntések között említette Lázár János, hogy három elnökhelyettest bízott meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél: Dányi Gábor fejlesztési és informatikai területért, Simó Balázs, a nemzetközi ügyekért, köztük az Európai Bizottsággal tárgyalásért, Vitályos Eszter a belső jogi ügyekért lesz felelős. A sajtótájékoztatón Lázár János elmondta, hogy a 2007-2013-as időszakban rendelkezésre álló 8200 milliárd forint felhasználásának 95 százalékáról döntöttek, 500 milliárd forintos mozgástér van. Az idén az első félévben rekordösszeget, 740 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az idén 1200-1300 milliárd forint kifizetése a reális. Jelentős létszámleépítést az intézményrendszernél nem terveznek, de a nemzeti és a közcél képviselete mindenkivel szemben elvárás – tette hozzá.
Magyarország éveket és ezermilliárdokat veszített el Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányainak hibájából a fel nem használt európai uniós támogatások miatt – közölte a Fidesz hétfőn az MTI-vel. A közleményben az Együtt–PM hétfői nyilatkozatára reagáltak, amelyet a pártszövetség Lázár János bejelentése után tett közzé. Az Együtt–PM szerint a miniszterelnök „a trafikmutyi szellemi atyjára és kivitelezőjére” bízta a Magyarországnak járó uniós forrásokat, ez pedig nem az ország, hanem „a rezsim pénzügyi érdekeit szolgálja”. A nagyobbik kormánypárt közleményében azt írták: a „bukott baloldal” tehetetlensége miatt a Magyarországot megillető 26 milliárd euróból (7800 milliárd forint) mindössze 1,4 milliárd euró (420 milliárd forint) jutott el az országba, ezáltal eurómilliárdoktól estek el a magyar települések, a magyar emberek, a magyar vállalkozások. Bajnai Gordon kormányzása alatt az országot megillető fejlesztési források 76 százalékát „szabálytalanul, törvénytelenül, gyakran korrupciógyanúsan költötték el, és offshore-lovagok kezére játszották át” – olvasható a Fidesz közleményében.
