Kormányzati körökben több forgatókönyv is felmerült azzal kapcsolatban, hogy miképp segítse meg az állam a csődeljárás alatt álló Pápai Hús 1913 Kft.-t, az oda beszállító gazdákat és az ott dolgozó több mint ezer alkalmazottat – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, az a lehetőség is szóba került, hogy az állam tulajdonában lévő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által alapított cég vásárolja fel a húsüzem ingatlanjait és más vagyonelemeit. Ebből fizetnék ki a beszállítói, hitelezői tartozások jókora részét. Ezzel végeredményben – a becslések szerint – a hárommilliárd forintra rúgó követelés nagy részétől megszabadíthatnák a társaságot.
A húsüzem közel kétmilliárd forint bevételt remél az érintett vagyonelemek eladásából, amit a hitelezői igények kielégítésére fordítana. Az ingatlanok értékesítéséhez azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hozzájárulására lenne szükség, miután a pénzintézet jelzálogjogát ezekre a vagyonelemekre korábban már bejegyezték. A bank a húsüzem megkeresésére már jelezte, hogy a terv végrehajtása érdekében egy 2008-as kormányhatározat módosítására lenne szükség, miután ez a jogszabály azt írja elő, hogy amennyiben a cég ingatlanokat értékesít, úgy azok árát csak az állam által garantált MFB-hitel előtörlesztésére fordíthatja.
Vagyis az öt évvel ezelőtt született kormányhatározat most igazi csapdának bizonyul. E dokumentumban foglaltak alapján 2009-ben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium arra utasította az MFB-t, hogy 5,7 milliárd forintnyi hitelkeretet biztosítson a felszámolás alatt álló Pápai cégcsoport felvásárlására és a szükséges beruházások finanszírozására. A Pápai Hús Zrt. már ezt megelőzően – de a kormányhatározat megszületése után –, 2008. december elején elkelt négy és fél milliárd forintért. A vételár 16 százalékát a Pápai Hús 1913 Kft. tulajdonosai – az önkormányzat, a cég korábbi középvezetői és beszállítói, illetve a helyi vízművek – biztosították, a fennmaradó részt pedig az MFB bocsátotta rendelkezésre. Ez az állami pénz viszont rögtön a hitelező bankokhoz került, miután a felszámoló – a törvényi előírásoknak megfelelően – abból azonnal kifizette az elsősorban a Raiffeisen és a CIB felé fennálló tartozásokat. Érdekes módon a fejlesztésekre szánt források viszont nem jutottak el a Pápai Hús Zrt.-hez. A beruházási hitelekről az MFB csak 2011 végén dönthetett, jóval a kormányváltás után.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
(Dénes Zoltán)
