Az államtitkár szerint tovább kell erősíteni a tudástőkét, növelni kell a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított forrásokat, és csökkenteni kell az adminisztrációs terheket. Emlékeztetett arra, hogy a következő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban Magyarország a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné költeni, kutatás-fejlesztésre a források 10 százaléka, 2,5 milliárd euró jut majd.
Mikola István, Magyarország OECD melletti állandó képviseletének nagykövete hangsúlyozta: mára a termelés és a szolgáltatás globális folyamattá vált; a kérdés az, mit tehet egy-egy ország azért, hogy minél többet profitáljon egy ilyen értékláncból. Az értékláncok jobb megértéséhez elengedhetetlen, hogy legyen rátekintés a globális értékmozgásokra a kereskedelemben, amely képes megmutatni, hogy valójában mennyi érték keletkezett egy adott országban. Erre a klasszikus export-import adatok önmagukban nem alkalmasak, ezért az OECD és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) adatbázist hozott létre a hozzáadott érték alapú kereskedelemről.
Dirk Pilat, az OECD Tudománytechnológiai és Ipari Igazgatóságának helyettes vezetője előadásában elmondta: Magyarország fontos szerepet játszik a globális értékláncokban, ezen belül főként az elektromos és szállítási berendezéseknél, illetve a nehéziparban, kevésbé intenzív ugyanakkor a magyar jelenlét az üzleti szolgáltatások területén. Az adatok alapján az is látszik, hogy a magyar iparágak egyre jobban integrálódnak a globális értékláncokba – hangsúlyozta Dirk Pilat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!