Cséfalvay Zoltán, az NGM gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a fórumon tartott előadásában kiemelte: a mai, globalizált világban globális értékláncok versenyeznek egymással, és az országok közötti verseny leginkább azt jelenti, hogy a vállalatok által felépített értékláncba hogyan, annak melyik részébe tud becsatlakozni egy-egy állam.
Magyarország a gyártás területén sikeresen bekapcsolódott a globális értékláncokba, hiszen az ország megfelelően nyitott és rugalmas ehhez, valamint a pénzügyi stabilitás feltétele is teljesül – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a cégeket arra szeretné ösztönözni a kormány, hogy ne csak Magyarországon gyártsanak, hanem itt is fejlesszenek, tervezzenek. Cséfalvay Zoltán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva kiemelte: Magyarországon tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 1,29 százalékát, 363 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre, többet, mint egy évtizede bármikor.
Az OECD a fórumon mutatta be globális értékláncokról szóló tanulmányát; a vizsgált országok között Magyarország is szerepel. Cséfalvay Zoltán kifejtette: Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, az export aránya a GDP-n belül a 90 százalékot is meghaladja; a kivitel 60 százaléka hazai előállítású érték.
Az államtitkár elmondta: az OECD megállapítása szerint továbbra is a gyártás, a termelés marad a globális értékláncok központi eleme, enélkül nem lehet idevonzani a többit, de legalább ennyire fontos, hogy a már betelepült vállalatokkal jó partnerséget alakítson ki az ország. A kormány ezért törekszik partnerségi megállapodások megkötésére a Magyarországon működő nagy cégekkel, a kabinet már 30 ilyen együttműködési megállapodást kötött. Ezeknek is az a célja, hogy a cégek „itt ragadjanak” Magyarországon, és az általuk felépített globális értékláncon belül Magyarország minél feljebb tudjon lépni.
Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy nyitottság, rugalmasság és pénzügyi stabilitás kell ahhoz, hogy válságálló legyen egy ország, Magyarországon végbementek azok a változások, amelyek ehhez szükségesek. Kifejtette: a működőtőke-állomány a GDP arányában 80,3 százalék Magyarországon, ez a közép-kelet-európai országok között a legmagasabb arány, majd a rugalmasság kapcsán a munkaerő-piaci szabályozás flexibilitására hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár szerint tovább kell erősíteni a tudástőkét, növelni kell a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított forrásokat, és csökkenteni kell az adminisztrációs terheket. Emlékeztetett arra, hogy a következő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban Magyarország a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné költeni, kutatás-fejlesztésre a források 10 százaléka, 2,5 milliárd euró jut majd.
Mikola István, Magyarország OECD melletti állandó képviseletének nagykövete hangsúlyozta: mára a termelés és a szolgáltatás globális folyamattá vált; a kérdés az, mit tehet egy-egy ország azért, hogy minél többet profitáljon egy ilyen értékláncból. Az értékláncok jobb megértéséhez elengedhetetlen, hogy legyen rátekintés a globális értékmozgásokra a kereskedelemben, amely képes megmutatni, hogy valójában mennyi érték keletkezett egy adott országban. Erre a klasszikus export-import adatok önmagukban nem alkalmasak, ezért az OECD és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) adatbázist hozott létre a hozzáadott érték alapú kereskedelemről.
Dirk Pilat, az OECD Tudománytechnológiai és Ipari Igazgatóságának helyettes vezetője előadásában elmondta: Magyarország fontos szerepet játszik a globális értékláncokban, ezen belül főként az elektromos és szállítási berendezéseknél, illetve a nehéziparban, kevésbé intenzív ugyanakkor a magyar jelenlét az üzleti szolgáltatások területén. Az adatok alapján az is látszik, hogy a magyar iparágak egyre jobban integrálódnak a globális értékláncokba – hangsúlyozta Dirk Pilat.
