A politikus elmondta: arról egyelőre nem döntöttek, hogy a programok végeztével a két országnak van-e szüksége bármilyen további készenléti, elővigyázatossági hitelre, és ha igen, milyen formában. „Ezt a következő, novemberi tanácskozáson újra elővesszük, akkor születhet döntés” – jelentette ki.
A holland pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy mindkét ország költségvetési kilátásai javulnak, illetve jelentős pénzügyi konszolidáció valósult meg.
Írország a következő felülvizsgálat lezárultát követően 2,3 milliárd euróhoz juthat még hozzá. Portugália a jövő év közepén léphet ki a mentőprogramból, az ottani reformok is kezdenek beérni, javul a versenyképesség, a gazdaság kezd exportvezérelt egyensúlyba kerülni, de jogi és oktatási reformra még például szükség van – tette hozzá.
Görögországról szólva az Eurócsoport vezetője kijelentette, hogy jelentős konszolidációs erőfeszítések történtek, Athén pedig azért küzd, hogy pozitív strukturális mérleget tudjon felmutatni. Dijsselbloem azonban továbbra sem nyilatkozott egyértelműen arról, ami Brüsszelben hónapok óta kering a nemzetközi sajtóban, vagyis hogy Görögországnak lesz-e még szüksége további segítségre, pénzre. „Decemberben-januárban mérjük majd fel, hogy van-e rés a finanszírozásban, a 2014 utáni szükségleteket pedig a jövő év folyamán értékeljük majd” – közölte.
A pénzügyminiszterek áttekintették, hogyan áll a bankunió. Jeroen Dijsselbloem megemlítette, hogy heteken belül hatályba lép a közös bankfelügyelet. A bajba kerülő bankok feltőkésítésével kapcsolatban megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint az eurózóna állandó mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM) csak a legvégső esetben lehet majd feltőkésíteni, megmenteni bajba jutott pénzintézeteket. Elsőként a magánszektor lehetőségeit és a belső forrásokat kell felmérni, ha ez a lehetőség nem elegendő, akkor az adott tagállam az állami támogatások szabályait betartva kell megoldást találjon a helyzetre, és csak ha erre nem képes, akkor vehetők igénybe az ESM forrásai.
Dijsselbloem beszélt a bankszanálási mechanizmussal kapcsolatos egyeztetések állásáról is. A bankszanálási és talpra állítási irányelv értelmében lesznek tagállami bankszanálási alapok, és egységes bankszanálási mechanizmus is létre fog jönni, amelyet a pénzügyi szektorra kivetett adókból töltenének fel. Ez viszont akár évekig is tarthat, addig az ESM mintegy áthidalóként léphetne közbe a szanálási alap helyett, amely majd utólag szedné be a bankszektortól a szanálásra fordított forrásokat – magyarázta az Eurócsoport elnöke.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is arról beszélt, hogy a bajba jutott bankok megmentésénél világos sorrendet kell felállítani azzal kapcsolatban, hogy a különböző forrásokat mikor és hogyan lehet bevonni a pénzintézet talpra állításába. „Az adófizetőket meg kell kímélni, a pénzügyi stabilitást pedig meg kell őrizni” – szögezte le Rehn. A biztos egyetért Dijsselbloemmal abban, hogy elsőként a tulajdonnal rendelkező magánbefektetők, részvényesek és a hátrasorolt követelésekkel rendelkező hitelezők, kötvényesek forrásait kell felhasználni a pénzintézet megmentésekor.
