Dijsselbloem beszélt a bankszanálási mechanizmussal kapcsolatos egyeztetések állásáról is. A bankszanálási és talpra állítási irányelv értelmében lesznek tagállami bankszanálási alapok, és egységes bankszanálási mechanizmus is létre fog jönni, amelyet a pénzügyi szektorra kivetett adókból töltenének fel. Ez viszont akár évekig is tarthat, addig az ESM mintegy áthidalóként léphetne közbe a szanálási alap helyett, amely majd utólag szedné be a bankszektortól a szanálásra fordított forrásokat – magyarázta az Eurócsoport elnöke.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is arról beszélt, hogy a bajba jutott bankok megmentésénél világos sorrendet kell felállítani azzal kapcsolatban, hogy a különböző forrásokat mikor és hogyan lehet bevonni a pénzintézet talpra állításába. „Az adófizetőket meg kell kímélni, a pénzügyi stabilitást pedig meg kell őrizni” – szögezte le Rehn. A biztos egyetért Dijsselbloemmal abban, hogy elsőként a tulajdonnal rendelkező magánbefektetők, részvényesek és a hátrasorolt követelésekkel rendelkező hitelezők, kötvényesek forrásait kell felhasználni a pénzintézet megmentésekor.
