Megfigyelők várakozásának megfelelően az amerikai költségvetés, az adósságplafon megemelésének a kérdése állt a figyelem középpontjában a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank őszi washingtoni közgyűlésének első, közép-európai idő szerint szombat hajnalig tartó munkanapján.
Ezzel a kérdéssel foglalkozott elsősorban a világ húsz legfejlettebb országát tömörítő úgynevezett G20-ak csoportja is. A fórum közleménye „azonnali lépések megtételét” sürgette. Rámutatott arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani a politikai nézetkülönbséget, ellenkező esetben az USA csődbe juthat, ami globálisan is pénzügyi válságot idézhet elő.
A közlemény ismertetését követő sajtóértekezleten Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy ha nem sikerülne megemelni az államadósság-plafont legkésőbb október 17-éig, akkor technikai csődbe kerül az ország. Ez azzal járhat, hogy rövid időn belül leáll az adósság visszafizetése, miközben a világ számos országa, így például Oroszország is jelentős értékű amerikai állampapírt birtokol.
Kína az amerikai állampapírok legnagyobb külföldi vásárlója, 1,276 ezermilliárd dollárnyi államkötvény-portfólióval rendelkezett június végén. Az amerikai állampapírok második legnagyobb vásárlója Japán, 1,083 ezermilliárd dollárral. Az amerikai állampapírok tíz legnagyobb tulajdonosa között vannak a karibi országok és az OPEC-tagállamok, valamint Brazília, Tajvan, Svájc, Belgium, Nagy-Britannia és Luxemburg. A 11. helyen Oroszország áll: 138 milliárd dollárnyi amerikai állami adósságpapírral rendelkezett június végén.
Az orosz pénzügyminiszter elmondta, hogy a G20-ak ülésén az amerikai helyzet lehetséges alakulásának több forgatókönyvét tekintették át, de „esetleges rendkívüli lépések előkészületéről” nem volt szó, mivel a húszak valamennyien úgy vélekedtek, hogy időre megoldódik az amerikai adósságplafon-emelés kérdése.
Sziluanov megemlítette azt is, hogy a G20-ak üléséről idő előtt távozott Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter, hogy folytathassa az egyeztetést a kongresszus képviselőivel a költségvetésről, az adósságplafon-emelésről.
A G20-ak közleményében szó volt arról is, hogy a Szöulban 2010-ben elfogadott megállapodás értelmében 2014 januárjáig le kell zárulnia az IMF kvóta- és döntéshozatali reformjának. Ehhez az kell, hogy „az eredetileg megszabott határidőig az amerikai kongresszus is ratifikálja”. A reform lényege az, hogy az IMF hatalmi viszonyainak az átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő országok, így például Kína és India tényleges gazdasági erejüknek megfelelően vehetnek részt a szervezetben.
