Az MVM körülbelül három hete utalt át 281 milliárd forintot az E.ON gázüzletágáért. Mi történt azóta?
– Szeptember 30. nemcsak az MVM, de az egész ország életében is jelentős nap volt, mert hosszú évek után ismét magyar kézbe került a hazai gázüzletág, így ezek az eszközök immár nemzeti tulajdonban szavatolják Magyarország biztonságos földgázellátását, jó alapot kínálnak a gazdasági növekedéshez, valamint hozzájárulnak az árak megfizethető szinten tartásához. A társaságcsoporttal összemérhető árbevételű cégeket kell az MVM-be integrálni úgy, hogy közben biztosítsuk a folyamatos és zavartalan működést. Az MVM ezzel felkerült a legnagyobb magyarországi vállalatok dobogójára, sőt Közép-Európában is a huszadik ebben a tekintetben. 2010 óta az MVM növekedési pályán van, a mostani tranzakció után kétszer akkora cégcsoport lett, így most sikerült bepótolni, amit az elmúlt évtizedekben az MVM korábbi vezetése elmulasztott. Ugyanakkor az E.ON-részvények átruházásával kezdődött a munkánk érdemi része. A megvásárolt gáznagykereskedő cég és az MVM Partner gázkereskedelmi üzletága várhatóan jövő júliusig összekapcsolódik, utóbbi így elsősorban áramkereskedő lesz.
– Mi lesz a Panrusgázzal? Ez a cég – amely félig az E.ON, félig a Gazprom tulajdona – ma is beékelődik a magyar gáznagykereskedő és az orosz fél közé.
– Az adásvételi szerződés szerint 90 napunk van, hogy döntést hozzunk arról, meg kívánjuk-e vásárolni a Panrusgázban lévő E.ON-részesedést. A gázüzletág szempontjából jó lenne megvenni az üzletrészt, de csak olyan ügylet fogadható el számunkra, amely a részvényesi érdekeket szolgálja. Tény, hogy a jelenlegi helyzetre megfelelő megoldást kell találni.
– Feltételezem, hogy az MVM terjeszkedése itt nem áll meg. Fel vannak készülve lakossági fogyasztók ellátására is?
– Úgy látjuk, organikus fejlődéssel legalább öt év alatt lehetne felépíteni egy sikeres egyetemes szolgáltatót. A másik opció gyorsabb, egy már jól bejáratott cég megvételével azonnal elkezdhetjük a működésünket ebben a piaci szegmensben is. Több céggel tárgyalunk, és döntésünk aszerint születik, hogyan érhetjük el a legjobb eredményt.
– Németh Lászlóné fejlesztési miniszter legutóbb azt mondta, hogy az MVM-nek is alkalmazkodnia kell a nonprofit közműszolgáltatáshoz. Ezt hogyan tudja elképzelni egy olyan társaságnál, amely minden évben jelentős osztalékkal járul hozzá az állam bevételeihez?
– A 2010-ben elindult rezsibefagyasztásból, majd rezsicsökkentésből az MVM-csoport eddig is kivette a részét. Az egyetemes szolgáltatók ugyanis az áramot nagyrészt az MVM Partnertől vásárolták, de ugyancsak komoly szerepet vállalt a folyamatban rendszerirányító Mavir. Mivel most már a gázpiacon is mi vagyunk a legnagyobb szereplők, így itt is részt kell vennünk a terhek viselésében. A Magyar Földgáztároló Zrt. a versenyszférához mérten olcsóbb tárolási lehetőséget nyújt az egyetemes szolgáltatók részére, így azok mérsékelhetik a lakossági áraikat. Az MVM a tulajdonosi köréből adódóan az osztalékát, egyéb befizetéseit amúgy eddig sem külföldre vitte, hanem a magyar államot gyarapította velük.
– És hogyan érinti az MVM-et a rezsicsökkentés következő, november 1-jei hulláma?
– Egyelőre zajlik a megjelent rendeletek értelmezése. Ezek elsősorban a rendszerhasználati díjakat módosítják, ebben pedig érintett a Mavir, valamint a földgáztárolók. A törvény kimondja, hogy a lakossági energiaszolgáltatás tarifája nem haladhatja meg az eddigi díjak 88,9 százalékát. Ez komoly hatással van a nagykereskedelmi árainkra is, ezért az MVM Partner és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. is további részt vállal a rezsicsökkentésből.
(Dékány Lóránt)
Az interjút teljes terjedelmében a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja
