Az államtitkár a beszélgetés elején leszögezte, hogy Kishantos esetében 450 hektár állami tulajdonú földről beszélünk, melynek eddigi használói bérlők voltak. Bitay szerint a földtörvényből is kitűnik, hogy paradigmaváltás történik, a kormány földpolitikája teljes egészében megváltozik. A földeket a biznisz, a spekuláció világából a termelés világába szeretnék áthelyezni – mondta.
Bitay túlzásnak tartja, hogy a kishantosi Magyarország legnagyobb és legjobban működő biogazdálkodása lenne, amely óriási mennyiségben termel külföldre. Elmondása szerint igyekezett utánajárni annak, hol és milyen mértékben lehet találkozni kishantosi termékekkel a bioboltok polcain, de nagyon korlátozott számban találkozott ilyenekkel. Hozzátette ugyanakkor, előfordultak olyan termékek, melyek alapanyagainak egy részét Kishantoson állították elő.
Komoly érdeklődést váltott ki a szlovák, román és lengyel kormány részéről is az új magyar földtörvény, az említett országok ugyanis jó megoldásnak tartják a spekulációt kizáró hazai szabályozást – mondta a Magyar Nemzetnek Bitay Márton. Az állami földprogramért felelős államtitkár szerint az új földtörvény a legjobb megoldás az úgynevezett zsebszerződések – amelyekkel a külföldiek jogszabályokat megkerülő módon kívántak földhöz jutni – semlegesítésére is.
A kormány célja, hogy ez év végéig az összes szerződés létrejöjjön a Földet a gazdáknak program keretében meghirdetett 250 ezer hektár állami terület bérbe adására – mondta Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára.
Bitay kiemelte, a Földet a gazdáknak program lényege az, hogy a helyben lakó, állattartást vállaló gazdák jussanak földhöz. A 450 hektáros területet eddig egy kft. használta. A jövőben ehelyett egy oktatási intézmény, hét természetes személy és egy családi bt. fogja használni. Véleménye szerint jól látható az arány, hogy a nagy területek és a kft.-k helyett inkább a kisebb területeknek és a családi vállalkozásoknak próbál segíteni az állam.