Megtízszerezik a földet használók számát

Az év végéig az összes szerződést megkötnék a Földet a gazdáknak program keretében.

Bitay Márton, a Duna–Dráva Nemzeti Park (DDNP) által lefolytatott földhaszonbérleti eljárásokban nyertes gazdák szerződéseinek átadásakor az MTI-nek azt mondta: a program jól halad, a terület 98-99 százalékát már meghirdették, folyamatban van a pályázatok elbírálása, több helyen már nyerteseket is hirdettek.

Emlékeztetett rá, a kormány az idén májusban döntött arról, hogy pályázatot ír ki annak az összesen mintegy 250 ezer hektár területnek a bérlésére, amelyre a haszonbérleti szerződések 2017. március 31-ig lejárnak. A Földet a gazdáknak program lényege, hogy a földtörvény által biztosított jogi szabályozás mentén biztosítson lehetőséget termelésre azoknak az elsősorban helyben lakó, állattartást vállaló családi gazdáknak, akik nem tudnak saját tulajdonú földterületet vásárolni, és eddig nem kaptak lehetőséget állami föld bérlésére – tette hozzá.

Bitay Márton felidézte: az Orbán-kormány 2010-ben kaotikus, a családi gazdaságok számára kedvezőtlen földviszonyokat örökölt. „A Nemzeti Földalap vonatkozásában nagyon sok olyan szerződést találtunk, amelyek különféle bérleti díjakat tartalmaztak különféle feltételekkel” – mondta.

Példaként hozta fel, hogy voltak szerződések, amelyek hektáronkénti 1, 10 vagy 100 forintos bérleti díjért köttettek. Az utóbbiból több is 8 ezer hektár bérlésére vonatkozott 99 évre, a terület vadászati, halászati, bányászati jogával együtt. Egyes területekről kiderült, hogy valójában az államé, csak eddig nem tudott róla, más földekről pedig tudta, hogy az övé, csak nem tudta, ki használja, s aki használta, nem is fizetett bérleti díjat érte – mondta el.

Bitay Márton hangsúlyozta, hogy mindebben hosszú és kitartó munkával sikerült rendet tenni, és változás következett be a földdel kapcsolatos gondolkodásban is. A föld 2010 előtt korlátlanul forgalomképes dolog volt, lehetett adni-venni a befektetés, a spekuláció, az üzleti haszonszerzés reményében. A kormány ma azonban a nemzeti szuverenitás, a társadalmi megélhetés, az egészséges élelmiszer termelése szempontjából tekint rá – mondta. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy 2010 előtt a szocialista kormányok agrárpolitikájának megfelelően az állami földek használata kapcsán a nagygazdaságok részesültek előnyben.

A 600 ezer hektár magyarországi mezőgazdasági besorolású termőföldet 2010-ben még 600-an bérelték. „A Földet a gazdáknak program révén 250 ezer hektárra 6 ezer nyertest szeretnénk hirdetni, azaz kevesebb mint feleakkora területen megtízszerezzük a földet használók számát” – fogalmazott az államtitkár.

Hangoztatta: a Nemzeti Földalap és a nemzeti parkok vonatkozásában a nyertes pályázók több mint 80 százaléka természetes személy, és a földterületek több mint 70 százalékát vehetik bérbe. Az eddig elnyert átlagos földterület szántó esetében 25 hektár, legelők esetében 60 hektár. „A Fertő–Hanság Nemzeti Parkban egy cég sem nyert, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kettő cég nyert és a Duna–Dráva Nemzeti Park nyertes pályázói között is a magánszemélyek vannak elsöprő többségben. Így azok a vádak, hogy különböző cégcsoportok kapják a földeket, tényekkel cáfolhatók meg” – mondta.

A DDNP által lefolytatott földhaszonbérleti pályázati eljárásban 10 évre 2498 hektár területet hirdettek meg, amelyből 1518 hektár gyep, 980 hektár szántó. A területek bérlésére 264 pályázat érkezett, ebből 46 gazda 69 pályázata lett eredményes. Az összterület harmada 12 fiatal gazdálkodóhoz kerül.