A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent közleményében Áder János felidézte: a törvény elfogadása óta voltak, akik arra biztatták, hogy ne írja alá a jogszabályt, és voltak, akik azt kérték, ne gördítsen akadályt a hatálybalépés útjába. Az államfő hangsúlyozta, fontosnak tartja a hozzá eljuttatott véleményeket, de végső álláspontját – mint minden más esetben, a földtörvény ügyében is – kizárólag az alkotmányosság kritériumai befolyásolják. A köztársasági elnök – mint írta – alapos és mélyreható alkotmányos vizsgálatnak vetette alá a törvényt, és megállapította, hogy a földtörvény alkotmányossága sem tartalmi, sem formai szempontból nem vonható kétségbe, így kihirdetésének nincs alkotmányos akadálya.
Emlékeztetett: a törvény elfogadása óta voltak olyanok is, akik petícióval fordultak hozzá, jelezve, hogy szerintük törvénysértő volt az elfogadás módja. Arra biztatták, hogy állapítsa meg a törvény közjogi érvénytelenségét. „Mivel magam is értesültem arról, hogy a zárószavazás során botrányos rendzavarás történt az Országgyűlésben, ezt a kérdést különös alapossággal és körültekintéssel vizsgáltam meg” – közölte, kifejtve, hogy a parlamenti ülést rögzítő felvételek és parlamenti jegyzőkönyvek áttanulmányozása után megállapította: a házszabályra való hivatkozással sem vonható kétségbe a törvény közjogi érvényessége. Áder Jánosnak meggyőződése ugyanis, hogy nem hivatkozhatnak házszabálysértésre azok, akik erőszakos fellépéssel akadályozták, hogy az elnök levezesse az Országgyűlés ülését.
„Nem hivatkozhatnak jogsértésre azok, akik a házszabályt semmibe véve saját maguk akadályozták meg azt, hogy az általuk kezdeményezett név szerinti szavazást a levezető elnök elrendelje. Nem hivatkozhatnak házszabálysértésre azok, aki minden eszközzel – így szavazókártyája elvételével is – megpróbálták a levezető elnököt megakadályozni abban, hogy az ülést tovább vezesse” – jelentette ki az államfő. Az elnök szerint aki úgy véli, hogy önmagát a törvények fölé helyezheti, olyan útra téved, amin egyetlen lépést sem volna szabad megtennie. A demokrácia azt jelenti – folytatta –, hogy bárkinek lehet más a véleménye, bárkinek lehet más a jövőről alkotott elképzelése, lehetnek értékvitáik, és lehetnek egymástól eltérő programjaik a politikai pártoknak – „de mindez csak akkor szolgálja politikai nemzetünk érdekét, ha mindenki, így a parlamentben helyet foglaló pártok és politikusaik is tiszteletben tartják a demokratikus normákban megtestesülő rend mindenkire egyaránt kötelező szabályait”.