A földtörvény megszavazásával összefüggő fenyegetésekről a frakcióvezető azt mondta, a levelek szóhasználata „felettébb megegyezik” a Jobbik képviselői által használt kifejezésekkel.
Dúró Dórát, a Jobbik szóvivőjét keddi sajtótájékoztatóján kérdezték erről, de azt mondta: a Jobbik nem küldött fenyegető e-mailt egyetlen kormánypárti országgyűlési képviselőnek sem, ilyen központi utasítás sincs.
Rogán Antal elfogadhatatlannak nevezte a „formalevelek” stílusát, majd idézett is azok tartalmából, miszerint „halálod már nem lesz kielégítő, családod is veled veszik”. Álláspontja szerint egyébként, aki azzal érvel, hogy a parlament – a Jobbik akciója miatt – nem házszabályszerűen járt el a földtörvény pénteki elfogadásakor, az gyakorlatilag a Jobbik erőszakos magatartását legitimálja. A politikus megismételte: arra kérte Áder János köztársasági elnököt, az erőszakot ő se legitimálja, hanem aláírásával támogassa a jogszabályt.
A frakcióvezető felidézte a pénteki parlamenti eseményeket, amikor is a Jobbik képviselői a földtörvény zárószavazása előtt tiltakozásul felvonultak az elnöki emelvényre. A Jobbik előzőleg név szerinti szavazást kért a kormány javaslatáról. Latorcai János levezető elnök távozásra szólította fel az ellenzéki képviselőket, akik ennek nem tettek eleget. Ezután Latorcai János javaslatára az Országgyűlés kizárta a jobbikos politikusokat a pénteki ülés további részéből, akik azonban ezután sem hagyták el az emelvényt, ezért a levezető elnök szünetet rendelt el.
Mivel a jobbikosok a negyedórás szünet alatt és után sem mentek le a pulpitusról, Latorcai János a szónoki emelvényről folytatta az ülés vezetését a jobbikosok folyamatos kiabálása közepette. A földtörvényről végül a levezető elnök kezdeményezésére nem név szerint, hanem nyomógombbal szavaztak. Latorcai János arra hivatkozott: mivel a név szerinti szavazásnál a neveket olvasó jegyzők sem tudnak felmenni az emelvényre, nincs lehetőség megtartani a Jobbik által kért név szerinti voksolást.
Rogán Antal értékelése szerint „egyértelműen erőszakos magatartásról volt szó” a Jobbik részéről, megakadályozva ezzel az éppen általuk kezdeményezett név szerinti szavazás lebonyolítását.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője tájékoztatóján közölte egyúttal azt is, hogy a kormánypárti képviselőcsoport támogatja a takarékszövetkezeti rendszer megerősítéséről szóló kormányzati előterjesztést, amelyet már csütörtökön elfogadhat az Országgyűlés. Indoklásképpen kifejtette: az elmúlt hónapokban több olyan hír is napvilágot látott – például a soltvadkerti és a Jógazda takarék csődje –, amely egyértelműen arra utalt, hogy a takarékszövetkezeti rendszerben vannak olyan gondok, amelyeket kezelni kell.
A Fidesz támogatja, hogy a kormány százmilliárd forintot szán a takarékszövetkezeti rendszer megerősítésére, amelyért cserébe a kabinet azt kéri, alakuljon ki egy egységes integrációs szervezet, amelynek keretén belül biztosítsák a rendszer megfelelését az új európai uniós tőke- és bankkövetelményeknek. Ezeknek jelen formájában nem felel meg a takarékszövetkezeti rendszer – jegyezte meg Rogán Antal.
Technikai okokból szükséges néhány – elsősorban budai – választókörzet határának módosítására – közölte kedden Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, jelezve ugyanakkor, hogy az erről szóló törvénymódosítást csak szeptemberben fogadja majd el az Országgyűlés. A politikus sajtótájékoztatóján kifejtette: a napokban zajlik le a települési jegyzőkkel az az egyeztetés, amelyen tisztázzák, hogy a kijelölt parlamenti választási körzethatárok között technikailag lebonyolítható-e a voksolás. Példaként említette, hogy Budán több technikai probléma is felmerült egyes határvonalak esetében. Hangsúlyozta, nem tartalmi, hanem például házszámváltozásból fakadó technikai változtatásokról van szó.
Kedd délelőtt a parlamenti pártok képviselői négypárti egyeztetést tartottak éppen amiatt – folytatta –, hogy a parlamenti választásról szóló törvényt módosítani kell a választókörzet-határokkal kapcsolatban. Rogán Antal elmondta, a kormánypártok kezdeményezték, hogy az Országgyűlés – házszabálytól való eltéréssel – még ezen a héten orvosolja a felmerült problémákat. Ehhez azonban nem kapták meg az ellenzék támogatását, ezért úgy döntöttek, hogy a törvényjavaslatot, bár elkezdik tárgyalni, de csak szeptemberben szavaznak róla. Az akkor elfogadandó törvénymódosításban egyúttal kimondják, hogy szeptember 30-ig lehet módosítani a körzethatárokat. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény jelenleg ugyanis úgy szól, hogy 2013. június 30-a és a 2014-es általános parlamenti választás napja között már nem lehet megváltoztatni a választókörzetek határait.
Anyaföldvédelmi Kerekasztalt alapított a Jobbik több civil szakértővel és gazdaszervezettel közösen. A résztvevők hamarosan népszavazást kezdeményeznek a magyar termőföld megvédése érdekében – jelentette be a kerekasztal keddi alakuló ülése után az ellenzéki párt elnöke. Vona Gábor ismertette: a népszavazási kezdeményezés pontos kérdését a kerekasztal következő – két héten belül megtartandó – ülésén határozzák meg a résztvevők, céljuk az, hogy elérjék Magyarország európai uniós csatlakozási szerződésének módosítását, és a termőföldre ne a tőke szabad áramlásának szabályai vonatkozzanak.
Az LMP politikusai arra is készek, hogy a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak, ha Kövér László házelnök indítványa nyomán megbüntetik három társukat. Szél Bernadett, az egyik érintett az MTI-nek arra reagált, hogy Kövér László kedden javaslatot tett három, az LMP színeiben politizáló független képviselő tiszteletdíjának csökkentésére. Az Országgyűlés elnökének indoklása szerint Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes és Szél Bernadett egy molinó kifeszítésével és megafon használatával sértette meg az Országgyűlés rendjét a földtörvény múlt pénteki zárószavazásakor. A házelnök egyhavi tiszteletdíjuk egyharmadának megvonását kezdeményezte.
