A megújulásnak köszönhetően létrejön egy új integráció, ennek egyik eleme a TakarékBank, a másik az integrációs szervezet – ismertette Vojnits Tamás kormánybiztos a kormányszóvivői tájékoztatón. Hozzátette: a jogi kereteket nem változtatja meg az új rendszer, a helyi takarékszövetkezetek úgy működnek, mint eddig. A cél, hogy az újjászervezett szövetkezeti hitelintézeti szektor képes legyen megfelelni az unió szigorodó tőke és likviditási követelményeknek, és ki tudja használni a szorosabb integráció előnyeit. A javuló szolgáltatásoknak köszönhetően pedig a vidék bankja a több mint 1 millió vidéki ügyfelet magasabb színvonalon szolgálhatja ki.
A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása során az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez, amit a szektor átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére fordít, majd pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja – áll a parlament elé kedden benyújtott törvényjavaslatban.
A nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett javaslat szerint a létrejövő Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a TakarékBank Zrt., valamint az MFB. Az Integrációs Szervezet induló vagyona az MFB által rendelkezésre bocsátott egymilliárd forint, valamint a megszűnő Otiva, Repiva, Takiva, valamint a HBA vagyona. Az Integrációs Szervezet tagja – az MFB kivételével – évente tagdíjat fizet a szervezetnek, a tag kockázattal súlyozott kitettségének 0,1 százalékát. A TakarékBank Zrt. alaptőkéje legalább 3 milliárd 389 millió 704 ezer forint, a bankban a Magyar Posta törzsrészvény jegyzésével szerez tulajdont.
Vojnits Tamás elmondta: az átalakítással a cél az, hogy a takarékszövetkezeti szektor mostani piaci részesedését két-háromszorosára növeljék tíz éven belül. Ennek fontos lépése volt, hogy tavaly ősszel a Magyar Fejlesztési Bank tulajdont szerzett a TakarékBankban – emelte ki. A kormánybiztos rámutatott: a magyarországi takarékszövetkezeti rendszer napjainkban nagyon széttagolt. Éppen ezért az átalakítással azt is szeretnék elérni, hogy az integrált takarékszövetkezeti szektor megfeleljen a fokozatosan szigorodó európai tőkekövetelményeknek, ki lehessen használni az integráció előnyeit, emellett fontos cél az is, hogy az integráción belül javuljon az üzleti együttműködés – tette hozzá.
Február elején írták alá a Magyar Fejlesztési Bank és a TakarékPont-hálózat 23 takarékszövetkezete közti új együttműködési formát rögzítő szerződést. A megállapodás azt eredményezi, hogy országszerte 445 takarékszövetkezeti fiókban egyazon eljárásrend szerint lehet hozzájutni az MFB Kisvállalkozói Hitelhez. Az együttműködés célja a magyar mikro- és kisvállalkozások hitelhez jutásának megkönnyítése.
Megőrizte nyereségtermelő képességét a TakarékBank, ami megalapozza az ez évre tervezett további expanziót; a hitelintézet 195 millió forint adózott nyereséggel zárta a múlt évet – számolt be részvényeseinek szerdai közgyűlésén a TakarékBank Zrt..
A lakosság szimpátiája tekintetében nem áll rosszul a hitelintézeti szektor, a megkérdezettek a bankoknak és a takarékszövetkezeteknek egyaránt hatosnál erősebb osztályzatot adtak egy tízfokozatú, az „egyáltalán nem szimpatikustól a nagyon szimpatikusig” terjedő skálán.
