A bankok 6,3-as, a takarékok ennél kedvezőbb, átlagosan 7-es osztályzatot kaptak a felmérésben résztvevőktől. A megkérdezettek fiókokban szerzett élményei még pozitívabbak: az átlagos elégedettségi mutató a bankok esetében 6,9-es, míg a takarékoknál 7,9-es volt. A felmérés 2012. november 22–26. között készült 50 budapesti és 300 vidéki felnőtt lakos megkérdezésével, nemre és életkorra reprezentatív minta alapján.
A magas elégedettségi mutató az ügyfelek megbecsüléséből, a személyes kapcsolat erejéből fakadhat – magyarázta Brezina Szabolcs, a TakarékBank ügyvezető igazgatója. A megkérdezettek többsége szerint a kétféle hitelintézet közül inkább a takarékszövetkezetekre jellemző, hogy konkrétan elmondják a termékek hátrányait és költségeit, átláthatóan áraznak, s valóban azt kínálják ügyfelüknek, amire szüksége van, és az ügyintézés kevesebb sorban állással jár.
A felmérésben részt vevők 59 százaléka – a bankokkal összevetve – a takarékszövetkezeteket tartotta ügyfélbarátabbnak, 57 százalékuk szerint pedig a takarékok a válság kitörése után versenytársaiknál felelősebb magatartást mutattak – emelte ki az ügyvezető igazgató. A válaszadók mintegy háromnegyede gondolta úgy, hogy a takarékok a bankoknál jobban törődnek a helyi ügyekkel, jobban értik és ismerik a helyi lakosok, vállalkozók napi gondjait. Mintegy 60 százalékos arányban választották a takarékszövetkezeteket akkor is, amikor a panaszkezelés minőségére és az ügyintézők kedvességére kérdeztek rá.
A felmérésben részt vevők válaszaiból kiderült, hogy az erős helyi beágyazódás, a személyre szabott kiszolgálás, a névnapi és születésnapi üdvözletek küldésével is mélyített közvetlen ügyfélkapcsolat fontos tényező a takarékszövetkezetek iránti rokonszenvben, s kisebb szerepe van ebben a termékválasztéknak, a fiókok külsejének, illetve egy hatékony reklámkampánynak. Az utóbbi szempontok szerint ugyanis a megkérdezettek nagy többséggel, 70-85 százalékos arányban a bankoknak ítélték a pálmát.
