A Paksi Atomerőmű Zrt. benyújtotta a kettes blokk üzemidejének húsz évvel történő meghosszabbítására vonatkozó engedélykérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az egyes blokk 2012 decemberében már megkapta a szükséges engedélyt.
A magyar kormány deklarált célja, hogy egy évtizeden belül a jelenlegi 40-ről 60-70 százalékra emeli a hazai villamosenergia-ellátásban Paks részét. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technológia Intézetének igazgatója a Hír TV Magyarország élőben című műsorában szerda este elmondta, egy évtizeden belül az reális, hogy a hazai áramellátás 60 százalékát Paks adja, de ez is csak úgy, ha Pakson a növeléshez szükséges új termelőegységek is megépülnek. Ennek viszont Aszódi szerint jelenleg semmi akadálya.
Hamvas István László az MVM-Paks Zrt. vezérigazgatója a köztévé Ma reggel című műsorában kedden a paksi atomerőmű bővítésének előnyeiről beszélt. Magyarországon az elmúlt évben a villamosenergia-termelés 46 százalékát biztosította Paks – emlékeztetett a vezérigazgató.
A felnőtt magyar lakosság 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működjön – ez derült ki nemrég az MVM által készíttetett közvélemény-kutatásból. Mivel érzékeny témáról van szó, az előnyökről és a kockázatokról is nyíltan kell beszélni – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Aszódi Attila szakértő.
Mint elmondta, hazánknak az a problémája, hogy szegény energiahordozókban, az import földgáznak pedig nagy részesedése van a villamosáram-ellátásban; szerinte sok biztonsági kérdés felvetül ilyenkor, például az, hogy meddig és milyen áron kapunk még külföldről energiát.
Arra a kérdésre, hogy a fejlesztés után lecsökken-e majd az áram ára, azt mondta, ez komplikált kérdés. Az európai tendenciákat említve sokszínű képről számolt be, ugyanis míg például a németek grandiózus megújulóprogramot visznek és atomerőműveket zárnak be, Anglia atomenergia-ellátását is fejleszti, és csak emellett a megújuló szegmenst. A német iránnyal kapcsolatban azonban Aszódi figyelmeztetett, ők nem képesek ellátni magukat, mert nincs eléggé gyors fejlesztés, tehát nem tudják tárolni az energiát, és ellátási stabilitás sincsen.
Az atomhulladék hazai gyűjtésével kapcsolatban megnyugtatásul elmondta, az alig szennyező hulladék Bátaapáti alá kerül, a „nagy aktivitású” atomszemét pedig Bodára mehet majd, ott van Aszódi szerint olyan agyagkő, ami befogadhatja majd ezt a hulladékot. Először, mint mondta, egy mély geológiai laboratórium épül majd.
