A cikk emlékeztet rá, hogy Romániában életbe lépett egy jogszabály, ami szerint jogerős bírósági döntés esetén a hitelintézetnek nemcsak a felperes szerződéséből, hanem az összes megállapodásból törölnie kell az önkényesnek nyilvánított kikötéseket. Diósi László, az OTP Romania vezérigazgatója ezzel kapcsolatban a az újságnak azt mondta, a most partot ért per már évek óta tart, mivel a jogszabályhoz nincs végrehajtási utasítás, így az OTP egyénileg foglalkozik a panaszokkal.
Romániában a károsultaknak a fogyasztóvédelem jelenhet megoldást a problémáikra. Ők indítanak ezt követően vizsgálatot és ha kell bírósági eljárást kezdeményeznek. A tapasztalatok vegyesek, ugyanis volt aki megnyert egy per, mások pedig veszítettek – ugyan olyan feltételek mellett. A fogyasztóvédelem ennek orvosolására megvizsgálja a megállapodásokban rejlő vitatható feltételeket. Becslések szerint a problémás kontraktusok száma meghaladja az egymilliót.
Az ottani jegybank elvégzett egy stressztesztet, amiből kiderült, hogy ha a hitelintézetek a szerződések tömeges módosítására szorulnak, a kumulált egyszeri veszteségük legfeljebb 4,7 milliárd lej lehet, ami nagyjából 1,1 milliárd eurónak felel meg az árfolyamtól függően. A bankszövetség nyilván sokkal drasztikusabb számokkal rukkolt elő, ők már 12 milliárdról beszélnek. Ha azonban a jogszabályt visszamenőlegesen is alkalmazzák, akkor ez 21,2 milliárd lejre nőhet kalkulációik alapján.
A közelmúltban a hazai pénzintézetek számos alkalommal elhasaltak a devizahitelesekkel szemben, ezek mellett most is folyamatban van rengeteg per a vélhetően „igazságtalan” devizahitel-szerződések ügyében. Az MNO által megszólaltatott Léhmann György jogász például hétszáz ügyet visz.
Nem jogerős ítélet született októberben is. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a felperes által az OTP Bank és társa ellen indított „jogalap nélküli gazdagodás visszafizetése” iránti perében megállapította a kölcsönszerződés semmisségét, ugyanis a szerződéskötéskor hatályos törvények szerint „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza többek között azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást”.
Júliusban a Kúria sem a banknak, sem a devizahiteles ügyfélnek nem adott igazat egy frankalapú kölcsönszerződés elbírálásakor. Az árfolyamrést költségként kellett volna feltüntetni, de a megállapodást a legfőbb bírói fórum érvényesnek tartja. Az OTP Bank azt válaszolta az Azénpénzem.hunak, hogy az írásos ítélet kézhezvételét követően dönt majd a fellebbezés részleteiről.
Hazánkban a devizahitellel rendelkező adósok megsegítése érdekében a kormány egy sajátos, hatékony rendszert dolgozott ki, amire a kedden elfogadott törvényjavaslat tett pontot. A kabinet az árfolyamgát rendszerének új és szélesebb szabályozásával azokon is segíteni tud, akiknek 90 napon túli tartozása van.
A felhalmozódott hátralék, büntetőkamat összege egy gyűjtőszámlára kerül. Az adós így elkezdi törleszteni az eredeti tartozásának az árfolyamrögzítéssel csökkentett részét, s az említett késedelmes adósság és a büntetőkamat ott lesz a gyűjtőszámlán.
Erre a számlára az állam kezességet vállal, amiért cserébe – a kormánypártok indokoltnak és megalapozottnak tartják –, a fizetőképesség érdekében a bank adómentesen elengedné az adósság egy részét. A tartozást úgy kell elengedni, hogy az adósság utána kevesebb legyen, mint a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan értékének 95 százaléka – ez már Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének keddi tájékoztatásából derült ki. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a tartozáselengedés nem kötelező, „csupán egy erős ösztönző”.
Az árfolyamgát keretében a frankot 180, az eurót 250, a jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. Azért öt évet határoztak meg maximumként, mert a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek teljes kivezetéséhez ennyi időre van szükség.
A kormány nem hirtelen zúdította a pénzintézetekre a devizahitelesek megmentése érdekében tett törekvéseit. Volt ideje a bankoknak bőven: arra kérték őket, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében, mivel azonban nem tudtak „tömeges megoldást találni” a kormánynak lépnie kellett.
