Júliusban a Kúria sem a banknak, sem a devizahiteles ügyfélnek nem adott igazat egy frankalapú kölcsönszerződés elbírálásakor. Az árfolyamrést költségként kellett volna feltüntetni, de a megállapodást a legfőbb bírói fórum érvényesnek tartja. Az OTP Bank azt válaszolta az Azénpénzem.hunak, hogy az írásos ítélet kézhezvételét követően dönt majd a fellebbezés részleteiről.
Hazánkban a devizahitellel rendelkező adósok megsegítése érdekében a kormány egy sajátos, hatékony rendszert dolgozott ki, amire a kedden elfogadott törvényjavaslat tett pontot. A kabinet az árfolyamgát rendszerének új és szélesebb szabályozásával azokon is segíteni tud, akiknek 90 napon túli tartozása van.
A felhalmozódott hátralék, büntetőkamat összege egy gyűjtőszámlára kerül. Az adós így elkezdi törleszteni az eredeti tartozásának az árfolyamrögzítéssel csökkentett részét, s az említett késedelmes adósság és a büntetőkamat ott lesz a gyűjtőszámlán.
Erre a számlára az állam kezességet vállal, amiért cserébe – a kormánypártok indokoltnak és megalapozottnak tartják –, a fizetőképesség érdekében a bank adómentesen elengedné az adósság egy részét. A tartozást úgy kell elengedni, hogy az adósság utána kevesebb legyen, mint a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan értékének 95 százaléka – ez már Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének keddi tájékoztatásából derült ki. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a tartozáselengedés nem kötelező, „csupán egy erős ösztönző”.
Az árfolyamgát keretében a frankot 180, az eurót 250, a jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. Azért öt évet határoztak meg maximumként, mert a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek teljes kivezetéséhez ennyi időre van szükség.
