A felzárkózó európai gazdaságok reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított bank térségi átlagban – a működési terület országai közé nemrég felvett, átalakuló arab országokat is beleszámítva – most 2 százalékos GDP-növekedést vár 2013 egészére. Az előző, májusban összeállított EBRD-becslésben 2,2 százalékos idei növekedési előrejelzés szerepelt ugyanerre a térségre. Az EBRD 2014-re vonatkozó régiós növekedési prognózisát 3,2 százalékról 2,8 százalékra vette vissza.
Magyarországon ugyanakkor a bank 0,5 százalékos, illetve 1,2 százalékos idei és jövő évi GDP-bővülést vár. Az előző EBRD-előrejelzésben 2013-ra még 0,8 százalékos visszaesés, 2014-re 0,9 százalékos növekedés szerepelt. Más nagy londoni házak az utóbbi időszakban szintén javították a magyar gazdaság növekedési kilátásaira adott előrejelzéseiket.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai minap ismertetett új prognózisukban közölték: felülvizsgált adatkövető számítási modelljük az idei harmadik negyedévre 2,7 százalékos, szezonális kiigazítással számolt, éves szintre kivetített negyedévi összevetésű GDP-növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban a ház által eddig várt, ugyanígy kalkulált 1,5 százalékos negyedéves bővülés helyett.
Az Európai Bizottságnak kilenc éve nem volt olyan pozitív prognózisa Magyarországról, mint a legutóbbi – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője.
Elemzők szerint megérkezett a várt fordulat az iparban: az utolsó negyedévben további jelentős növekedésre számítanak. A TakarékBank éves átlagban 2-2,5, az ING Bank 1,5, az Erste Bank 2 százalékos növekedést vetít előre.
A JP Morgan londoni elemzői az idei év egészére az eddigi 0,5 százalék helyett 0,6 százalékos gazdasági növekedést jósolnak Magyarországon, 2014-re szóló GDP-növekedési előrejelzésüket pedig 1,8 százalékról 2 százalékra emelték. A ház elsősorban a magyar járműszektor termelésének robusztus fellendülésével, az üzleti hangulat javulásával, valamint a párhuzamos költségvetési és monetáris ösztönzéssel indokolta a felülvizsgálatot.