Sir Suma Chakrabarti az MNB két fronton zajló – a kamatcsökkentési ciklusban és a növekedési hitelprogramban megnyilvánuló – gazdaságösztönző tevékenységével kapcsolatban kijelentette: ez a modell ésszerűnek bizonyulhat. A világban sok gazdaságélénkítő modellt alkalmaznak, és nem szabad mindig „reflexszerű reakcióval” egyetlen modellre kimondani, hogy az a hatékony – hangsúlyozta.
Az MTI kérdésére, hogy véleménye szerint az MNB növekedési hitelprogramja által hozzáférhetővé tett olcsó pótlólagos likviditás nem szorítja-e ki az EBRD-t a magyar kis- és középvállalati támogatási programokból, a bankelnök kijelentette: az EBRD teljesen egyetért a magyar kormánnyal abban, hogy ez a vállalati szektor „a gazdaság gerince”, és helyesnek tartja, hogy a kormány prioritásként kezeli a kis- és középvállalatok növekedésének támogatását.
Az, hogy az EBRD mint finanszírozási forrás kiszorul-e e támogatásokból, „attól függ, hogy mit akarunk tenni ( ), ha a jegybank által a rendszerbe táplált likviditás elégséges finanszírozást tesz hozzáférhetővé, akkor valószínűleg nem lenne sok értelme, ha mi is ugyanezt tennék”. Lenne viszont értelme – és a tárgyalások erre is kitérnek majd – a segítség más formáinak, elsősorban a kockázatmegosztás területén.
Emellett az EBRD „meglehetősen jó” a kis- és középvállalati kliensek és a finanszírozást nyújtó kereskedelmi bankok közötti kapcsolatfelvétel elősegítésében – hangsúlyozta az EBRD elnöke. Hozzátette: tárgyalásain felveti, hogy Magyarország kéri-e az EBRD-től a szektor közvetlen finanszírozásának növelése helyett e kapcsolatteremtési szolgáltatási tevékenység erősítését.
Sir Suma Chakrabarti kiemelte, hogy az EBRD az idén hozzávetőleg 100 millió euró finanszírozást nyújt magyarországi programokra, ami jelentős emelkedés a tavalyihoz képest.
Az MTI kérdésére, miszerint magyarországi látogatása azt jelenti-e, hogy az EBRD hosszú távú további jelenlétet tervez a magyar gazdaságban, vagyis levette a napirendről a korábban meghirdetett régiós graduációs folyamatot, Sir Suma kijelentette: azzal a meggyőződéssel érkezett tavaly az EBRD-hez – és e meggyőződése azóta tovább erősödött –, hogy „nem volt sok értelme annak”, ahogy a graduációt, vagyis a 2004-ben EU-taggá vált, fejlettebb közép- és kelet-európai országoknak nyújtott EBRD-támogatás fokozatos leépítéséről szóló elképzeléseket korábban kezelték. Ezek a gazdaságok ugyanis nagyon különböznek egymástól, így nem lehet egységes csoportnak tekinteni őket.
Várhatóan a magyar állampapír-piaci keresletet is fellendíti a Magyar Nemzeti Bank olcsó likviditást kínáló növekedési hitelprogramja – jósolták pénteki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A magyar jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret már elfogadott mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása
