Magyar devizahitelperben tartott tegnap tárgyalást a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, az ítélkező fórum az úgynevezett Kásler-ügy részleteit tekintette át. – Az elmúlt hónapokban, az eljárás kezdeti szakaszában a peres felek, valamint az EU tagállamai és egyes uniós szervezetek tehettek észrevételt az eset kapcsán – mondta a Magyar Nemzet kérdésére az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. Lehóczki Balázs jelezte, a lehetőséggel élve a hazai devizavitáról az OTP és a magyar kormány mellett az Európai Bizottság és több uniós ország küldte el írásos véleményét. Tegnap Magyarország, Németország, az Európai Bizottság és az OTP képviselői a bíróság előtt szóban is kifejtették álláspontjukat.
Az elhangzottakról az Európai Bíróság sajtóosztályától a lap megtudta: a magyar kormány és az Európai Bizottság szerint vizsgálható az árfolyamrés kérdése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós szabályok alapján, sőt a Kúriának a tisztességtelenség megállapításakor – bizonyos körülmények között – lehetősége lenne az átváltási árfolyam meghatározására is. Az OTP ugyanakkor úgy foglalt állást: az árfolyamrés a szerződésből eredő fő kötelezettségek részét alkotja, azoktól nem választható el, és mivel világosan fel volt tüntetve a szerződési feltételben, ezért nem minősíthető tisztességtelennek. A német kormány többnyire általánosságban értékelte a helyzetet, véleménye inkább az OTP érveit támasztotta alá. A felszólalások után az öttagú uniós bírói tanács tette fel kérdéseit.
Lehóczki Balázs közölte azt is, hogy az ítélkező fórum tegnap nem hozott döntést, a határozat kihirdetése – az eljárásrendnek megfelelően – három-négy hónap múlva várható. Kiderült ugyanakkor, hogy a főtanácsnok február 12-én közzéteszi indítványát. – Előterjesztésében a főtanácsnok az ügy megoldására tesz majd javaslatot – mondta magyarázatként az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. Megjegyezte, a bírák ítéletük meghozatalakor eltérhetnek az indítványtól.
A magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelesek terhei, azt azonban már kevésbé tudják megítélni, hogy ez mennyiben vezethető vissza az árfolyamváltozásra, és mennyiben a hitelkamatok emelkedésére. A Bankmonitor.hu felmérése szerint a válaszadók többnyire nem a bíróságoktól, hanem a bankok és a kormány közös fellépésétől várják a megoldást.
November 25-én vált bizonyossá, hogy a devizahitelek ügyében jogegységi eljárás indul Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője indítványára; a Kúriának eszerint válaszolnia kell arra, hogy egyáltalán érvényesnek tekinthetők-e a devizahiteles-szerződések, és amennyiben nem azok, milyen jogkövetkezményekre lehet számítani. Döntés a Kúria december 16-ára összehívott ülésén várható.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
