Az iparkamara elnöke a magyar és a vele szoros kapcsolatban álló német gazdaság mutatóit elemezve emlékeztetett arra, hogy a válság egyszerre érte el a két országot, a magyar gazdaság sokkal mélyebbre zuhant, és rögösebb úton is zajlik a kilábalása.
Növekedés
A magyar gazdaság jövőre 2,1 százalékkal bővülhet, meghaladva az eurózóna 0,9 százalékos átlagát és a német 1,7 százalékos várható GDP-növekedést is – derül ki az EY csütörtökön közzétett negyedéves eurózóna-előrejelzéséből.
Még erőteljesebb bővülés
A jelenleginél erőteljesebben bővülhet a magyar gazdaság a következő két évben a TakarékBank szerint: az idei negyedik negyedévben akár 2,8 százalékra is gyorsulhat, így az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot, 2014–15-ben pedig a 2 százalékot is meghaladhatja.
A helyes mix
Az államháztartási hiány leszorítása nem fojtotta meg a gazdasági növekedést Magyarországon, sikerült megtalálni azt a helyes gazdaságpolitikai mixet, amelynek köszönhetően a magyar gazdaság nemcsak egy-egy területen teljesít jól – mondta csütörtökön Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára.
Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy az utolsó két negyedévben gyorsabb a magyar gazdaság növekedése, mint a németé, s ez előreláthatóan így lesz a következő két negyedévben is. Úgy véli, ennek oka, hogy a kormány 2010 óta megtett lépéseinek nem rövid, hanem középtávon voltak, lesznek eredményei.
Parragh László szerint a kabinet által elindított strukturális reformok végigvitele meg fogja hozni azt a tartós gazdasági növekedést, amelyre lehet építeni. Példaként felhozta: a fogyasztásbővülés ma nem hitelből zajlik, sőt megtakarítás keletkezik valamennyi jövedelemkategóriában. Ez hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a gazdasági növekedést – szögezte le.
A kamara elnöke szólt arról is, hogy a gazdaság további fejlődéséhez szükség lesz az oktatás munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, rendszerszintű átalakítására. Hangsúlyozta: erősíteni kell a duális képzést, azt, hogy a piacképes szakmákat oktassák az intézményekben.
Hozzátette: az igazságszolgáltatás és közigazgatás átalakítására is szükség van a gazdaság növekedése érdekében, mert versenyképességi tényező, hogy mennyire gyorsan dolgozik a bíróság, a hivatalok.
Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében elmondta, csökkenő lélekszáma és a gazdasági válság elhúzódó hatásai miatt van nehéz helyzetben Baranya. Jelezte: a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban olyan pályázatokon lehet indulni, amelyeken korábban nem, ezért remélhető, hogy új fejlesztések valósulhatnak meg Baranyában, s jelentősen bővül a helyi gazdaság.
Hargitai János Baranya megyei kormánymegbízott úgy fogalmazott: szeretné hinni, hogy tartós, a nyugat-európainál nagyobb növekedés előtt áll az ország és a működő gazdasági szereplők. Kiemelte, vége annak az időszaknak, amikor az önkormányzatok viszik el az uniós támogatások jelentős részét, 2014-től főként a gazdaság szereplői részesülnek támogatásokban.
A pénteken bemutatott kiadványban a top 100-as lista első helyén 43,065 milliárd forintos nettó árbevétellel az E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. áll, a második 30,1 milliárdos nettó árbevételével a gépgyártásban érdekelt Hauni Hungária Kft., a harmadik helyezést 27,5 milliárd forintos nettó árbevétellel a Mecsek Füszért Zrt. érte el. A századik helyre 1,3 milliárd forintos árbevétellel egy fémmegmunkálással foglalkozó cég, a HR-Rent Kft. került.
