„Szeretném a török üzletembereket bátorítani, felhívni a figyelmüket, hogy befektetőként és kereskedelmi partnerként is jöjjenek Magyarországra, és ápolják a hagyományos török–magyar baráti kapcsolatokat” – mondta a több mint kétszáz török és magyar üzletember előtt, hivatalos törökországi látogatásán a kormányfő.
Jelezte egyúttal, hogy a most aláírt megállapodásokkal könnyítették a török üzletemberek vízumszerzését. Kijelentette ugyanakkor: a magyar kormány álláspontja az, hogy a törököknek jár a vízummentes belépés lehetősége az Európai Unió területére.
– A miniszterelnök szerdán az isztambuli Marmara Egyetemen tartott előadásában azt mondta, Közép-Európa már túljutott a válságon.
– Orbán Viktor ezt megelőzően kedd este nyitotta meg Isztambulban a Magyar Kulturális Központot, a Magyar Házat. Ezután a török–magyar üzleti fórumon vett részt.
Orbán Viktor – aki mintegy 120 magyar üzletember kíséretében érkezett Törökországba – azért is ajánlotta Magyarországot a török üzletemberek figyelmébe, mert – mint mondta – Magyarországnak földrajzi szempontból meghatározó szerepe van a kelet-nyugati kereskedelemben, és „örömmel kínálja fel” kereskedelmi útvonalait a török befektetőknek.
Megismételte továbbá azt az álláspontját, hogy a Magyarországot is magában foglaló Közép-Európa lesz a kontinens növekedési motorja a jövőben, így az unió gazdasági súlypontja keletebbre kerül majd. Kiemelte emellett a kiváló magyar mérnöki tudást is.
Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország ma már egy egészen más ország, mint négy évvel ezelőtt, amikor a kockázati besorolása a nemzetközi pénzpiacokon rosszabb volt, mint Görögországé. Ez a korszak azonban lezárult – tette egyértelművé, megjegyezve, hogy 2010 őszén már Magyarország nem szorult a valutaalap kölcsöneire.
Törökország és az Európai Unió kapcsolatáról szólva a miniszterelnök úgy foglalt állást, hogy szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy – az EU „folyamatos zsugorodására” miatt – kinek is az érdeke a török csatlakozás, Törökországé vagy lassan már inkább az unióé.
A magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) honlapján elérhető adatok szerint a Magyarország és Törökország közötti kétoldalú áruforgalom 2012-ben mintegy 2,1 milliárd amerikai dollár volt. Ezt a két kormány 2020-ig 5 milliárd dollárra akarja növelni.
Eközben megállapodott a Fővárosi Vízművek és az isztambuli vízmű, így a magyar közműcégnek újabb régióban nyílik lehetősége a szakmai kapcsolatok erősítésére – közölte a budapesti vállalat. Ennek értelmében a török város víziközmű-szolgáltatója az ivóvíz- és a szennyvíz-közműszolgáltatás területén számít a Fővárosi Vízművek tapasztalataira és szakembereire.
A fejlesztési együttműködés kiterjed a víztermelésre, a hálózatüzemeltetésre és -rekonstrukcióra, a szennyvízelvezetésre és -tisztításra, a beruházástervezésre és -kivitelezésre, valamint az eseménykezelésre és a nem iskola rendszerű oktatás keretében megvalósuló speciális szakmai képzésekre. A megállapodást a két cég vezérigazgatója, Haranghy Csaba és Ahmet Demír írta alá.
Magyarország elsősorban gépeket és elektromos berendezéseket, élőállatot (főként szarvasmarhát), műanyag árukat és járműveket exportál Törökországba. Tavaly a magyarországi közvetlen török tőkebefektetés hárommillió euró összegű volt.
A magyar cégjegyzék szerint jelenleg 263 török részesedéssel működő vállalat tevékenykedik Magyarországon. Törökországban – az ankarai gazdasági minisztérium adatai szerint – tavaly év végén magyar tőkével 48 vállalat működött. A HITA szerint a Törökországba irányuló magyar export növelésére elsősorban az infokommunikáció, a járműipar, a villamosenergia-termelés, a kőolaj- és a földgázszektor, a környezetvédelem, a műanyagipar, az egészségipar, az állattenyésztés és a takarmányozás terén van lehetőség.
Törökország megszünteti a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott megbeszélés után tartott szerdai sajtótájékoztatón, Ankarában.
Recep Tayyip Erdogan a tájékoztatón a vízumkényszer eltörlése mellett megerősítette, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom jelenleg kétmilliárd dolláros értékét ötmilliárd dollárra szeretnék növelni. Sürgette egyúttal a gazdasági kapcsolatok sokszínűbbé tételét, kiterjesztését, majd köszönetet mondott a török EU-csatlakozás érdekében nyújtott magyar támogatásért.
A török miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy meggyőződése szerint a visegrádi együttműködés országai – sehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – lehetnek az egyik legfontosabb partnerei Törökországnak.
Orbán Viktor megköszönte a török lépést, és jelezte, bár Magyarországnak kötelező tiszteletben tartania a schengeni vízumszabályokat, de azon belül a lehető legnagyobb kedvezményt biztosítja a török üzletembereknek, sportolóknak és művészeknek.
A magyar kormányfő egyúttal megismételte, hogy Magyarország támogatja a török EU-integrációt, sőt a magyar kormány szerint az EU-nak már Ankara uniós tagsága előtt meg kellene adnia Törökország állampolgárai számára a vízummentes beutazás lehetőségét.
A sajtótájékoztató előtt a két kormány jelenlévő tagjainak részvételével megtartotta alakuló ülését a magyar-török stratégiai együttműködési tanács. A testület létrehozásáról szóló nyilatkozatot a kormányfők szignálták. Erdogan szerint a tanács minőségi váltást hozhat a kapcsolatokban. Ezt követően a két ország kormánytagjai és más képviselői számos megállapodást kötöttek.
Szándéknyilatkozatot írtak alá a két ország erdészeti együttműködéséről és egy környezetvédelmi vegyesbizottságról Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és a török agrártárca vezetője. Mindketten különösen nagy lehetőséget lát a magyar szarvasmarha Törökországba való kivitelének fejlesztésében, továbbá az élelmiszeripar, főként a baromfi- és a tejipar területén.
Fazekas elmondta azt is, hogy nagy érdeklődést tapasztalt a tudományos együttműködésben, főként egyes célzott kutatások terén, valamint a szennyvíztisztítás és a vízszolgáltatás szakmai kérdései iránt.
Több magyar–indiai megállapodást is kötött korábban az Újdelhiben tárgyaló Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára alapvető érdeknek tartja, hogy Magyarország szorosabbra fűzze együttműködését a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságával. Október 11-én dél-koreai cégek újabb magyarországi befektetéseiről, illetve a két ország közötti üzleti kapcsolatok bővítéséről egyeztetett Szijjártó Péter Szöulban.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október elején emlékeztetett arra, hogy fontos külgazdasági cél a keleti nyitás megvalósítása, de ezzel párhuzamosan a „nyugati tartás” politikájának szem előtt tartása is.
Már kétség sem férhet hozzá, hogy növekedési trendforduló következett be a hazai gazdaságban – vélekedtek még nyáron az elemzők. A sokáig várt Mercedes-hatás áprilisban érkezett meg, a 13 százalékos exportnövekedés nagyban köszönhető a kecskeméti gyárnak.
