A végeredmény tehát egy tucat nagy cégből álló kör, akik monopolhelyzetben kezelik az EU-s mentőcsomagokat.
Az Alvarez and Marsal példája is remekül illusztrálja ezeket a furcsaságokat. A New York-i székhelyű tanácsadó cég két millió eurót keresett a spanyol „rossz bank” felállításával és működtetésével 2012-ben, Ciprus megsegítésén pedig 6,6 millió eurót. Ez utóbbiból botrány is kerekedett, a céget annak ellenére fizették ki, hogy a munka egy részét rosszul vagy el sem végezte.
A BlackRock Solutions Írországban folytatott kétes tevékenységet. Az Ír Központi Bank 2011 januárjában bérelte fel versenytársát a BlackRock Solutions, nem sokkal azután, hogy az ír kormány egy 85 milliárd eurós EU–IMF mentőcsomagot kérvényezett. (A BlackRock Solutions egy kisebb egység a Blackrockon belül, ami egy amerikai székhelyű cég, az elmúlt időszakban a világ legnagyobb vagyonkezelő alapjává vált, ügyfeleinek közel 3000 milliárd euróját felügyeli.)
A BlackRock Solutions feladata az volt, hogy megjósolja, mennyit veszíthetnek az ír bankok és stressztesztet készítsen a legrosszabb forgatókönyvről. Ezért a munkáért 30 millió eurót markoltak fel. Olyan alvállalkozókkal osztoztak az összegen, mint a Boston Consulting Group, a Barclays Capital és a brit befektetési bank. Az első pofon akkor érkezett, mikor kiderült, a BlackRock Solutions bank profit-előrejelzése rossz. Az ír politikusok utólag elismerték, nem volt feltétlenül ideális BlackRock Solutions kiválasztása (a BlackRock 2012 áprilisában az ügyfelei 5 milliárd eurónyi írországi befektetését kezelte, és 162 milliárd eurónyi eszközük volt az országban), de az EU–IMF szűkös határidői miatt nem volt idő pályáztatásra.
A BlackRock végül bejelentette, megveszi a Bank of Ireland 3 százalékát, melynek korábban stressztesztjét végezte. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy ehhez belső információkat használtak volna fel.
Felmerül hát a kérdés, miért mindig ezeket a cégeket bérelik fel, és mi motiválja magukat a cégeket, hogy a trojkához kötődő munkákat keressenek? A tanácsadó cégek nem reagáltak az Euronews megkeresésére. Constantin Gurdgiev, a dublini Trinity College pénzügyi szakértője azonban adott lehetséges magyarázatot: szerinte az egyik lehetséges indok, a központi bankok válságkezelési tapasztalatának és megfelelő szakértelmének hiánya. Ezen kívül a „neves tanácsadók” felbérelése hitelességet kölcsönzött a mentőcsomagra szoruló országoknak a pénzpiacokon. A másik lehetséges motivációt elsősorban nem millió eurós összegek, hanem a kormányzati kapcsolatok jelenthetik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!