Ők keresték magukat degeszre a válságon

A trojka előszeretettel fordult a „független” pénzügyi tanácsadó cégekhez.

Alvarez and Marsal, BlackRock, Oliver Wyman és Pimco: ezek a nevek az átlag európai számára szinte semmit sem jelentenek, pedig ezek a pénzügyi tanácsadó cégek központi szerepet játszottak az eurózóna megmentésében. Segítségük több mint 80 millió eurójába került Ciprus, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország adófizetőinek – hívja fel rá a figyelmet az Euobserver.com.

Ahogy azt a Magyar Nemzet már nyáron megírta, egyre gyakrabban lő mellé az IMF. Bár sikertörténetként próbálják eladni, valójában óriási bukás a trojka Görögországra erőltetett válságkezelő programja. A valutaalap saját előrejelzéseiből derül ki, mekkorát tévedtek a programmal, amelynek következtében eddig már 25 százalékkal esett vissza a görög gazdaság, miközben a munkanélküliség és az államadósság gyakorlatilag kezelhetetlenné vált. Az is kiderült már a Nemzetközi Valutaalapnak nem sikerül pontos előrejelzést adni az egyes gazdaságok teljesítményéről sem.

Az európaiak bizalma is megrendült a gazdasági megszorítások politikájában. A Gallup-intézet októberi felméréséből kiderült, az európaiak 51 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági megszorítások politikája nem működik, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Az Európai Központi Bankból (EKB), Európai Bizottságból és Nemzetközi Valutaalapból (IMF) álló trojka előszeretettel használja ezeket a „független szakértőket”, hogy eldöntsék, mennyi pénzre van szükségük a bankoknak vagy egy országnak ahhoz, hogy ne váljanak fizetésképtelenné.

Gyakran pályáztatás nélkül bízzák meg őket, ami kérdéseket vet fel az átláthatóságuk és elszámoltathatóságuk tekintetében is. Az összeférhetetlenség problémája is felmerül, mivel befektetési alapokhoz és más pénzügyi szolgáltatókhoz is kötődnek.

A tanácsadó cégek ráadásul alvállalkozókkal is dolgoztatnak, ami a tekintetben vet fel további kényes kérdéseket, hogy kik juthatnak hozzá bennfentes információkhoz és mire használják fel azokat. Az alvállalkozók között szinte kivétel nélkül mindig megtalálható a négy nagy könyvvizsgáló cég, a Deloitte, Ernst&Young, KPMG és PriceWaterhouseCoopers (PwC) közül egy.

A végeredmény tehát egy tucat nagy cégből álló kör, akik monopolhelyzetben kezelik az EU-s mentőcsomagokat.

Az Alvarez and Marsal példája is remekül illusztrálja ezeket a furcsaságokat. A New York-i székhelyű tanácsadó cég két millió eurót keresett a spanyol „rossz bank” felállításával és működtetésével 2012-ben, Ciprus megsegítésén pedig 6,6 millió eurót. Ez utóbbiból botrány is kerekedett, a céget annak ellenére fizették ki, hogy a munka egy részét rosszul vagy el sem végezte.

A BlackRock Solutions Írországban folytatott kétes tevékenységet. Az Ír Központi Bank 2011 januárjában bérelte fel versenytársát a BlackRock Solutions, nem sokkal azután, hogy az ír kormány egy 85 milliárd eurós EU–IMF mentőcsomagot kérvényezett. (A BlackRock Solutions egy kisebb egység a Blackrockon belül, ami egy amerikai székhelyű cég, az elmúlt időszakban a világ legnagyobb vagyonkezelő alapjává vált, ügyfeleinek közel 3000 milliárd euróját felügyeli.)

A BlackRock Solutions feladata az volt, hogy megjósolja, mennyit veszíthetnek az ír bankok és stressztesztet készítsen a legrosszabb forgatókönyvről. Ezért a munkáért 30 millió eurót markoltak fel. Olyan alvállalkozókkal osztoztak az összegen, mint a Boston Consulting Group, a Barclays Capital és a brit befektetési bank. Az első pofon akkor érkezett, mikor kiderült, a BlackRock Solutions bank profit-előrejelzése rossz. Az ír politikusok utólag elismerték, nem volt feltétlenül ideális BlackRock Solutions kiválasztása (a BlackRock 2012 áprilisában az ügyfelei 5 milliárd eurónyi írországi befektetését kezelte, és 162 milliárd eurónyi eszközük volt az országban), de az EU–IMF szűkös határidői miatt nem volt idő pályáztatásra.

A BlackRock végül bejelentette, megveszi a Bank of Ireland 3 százalékát, melynek korábban stressztesztjét végezte. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy ehhez belső információkat használtak volna fel.

Felmerül hát a kérdés, miért mindig ezeket a cégeket bérelik fel, és mi motiválja magukat a cégeket, hogy a trojkához kötődő munkákat keressenek? A tanácsadó cégek nem reagáltak az Euronews megkeresésére. Constantin Gurdgiev, a dublini Trinity College pénzügyi szakértője azonban adott lehetséges magyarázatot: szerinte az egyik lehetséges indok, a központi bankok válságkezelési tapasztalatának és megfelelő szakértelmének hiánya. Ezen kívül a „neves tanácsadók” felbérelése hitelességet kölcsönzött a mentőcsomagra szoruló országoknak a pénzpiacokon. A másik lehetséges motivációt elsősorban nem millió eurós összegek, hanem a kormányzati kapcsolatok jelenthetik.

Az olyan nagy cégek, mint például a BlackRock, azt állítják, széles választóvonalat húznak a tanácsadói munka és egyéb tevékenységeik között. Azonban a rendszer működését jól ismerő emberek nem értenek egyet ezzel a kijelentéssel.