Valutaalap: melléfogások sora

Az IMF–EB–EKB hármasa óriásit hibázott, amikor rosszul mérte fel és félrekezelte a görög válságot.

Eddig 230 milliárd euró hitellel, illetve más eszközzel támogatta Görögországot a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (EKB) úgynevezett trojkája, a kilábalás helyett mégis hosszan elnyúló, mély recesszió lett a válságkezelő csomag vége. Az IMF legfrissebb előrejelzéseiből kiderül, hogy az ország finanszírozásában 11 milliárd eurós lyuk keletkezhet 2015-ig, sőt még ennél is nagyobb, ha a gazdasági növekedést illetően nem az optimista forgatókönyv valósul meg. Az összefoglaló szerint Görögországnak további adósságkönnyítésre van szüksége ahhoz, hogy 2020-ig 120 százalék környékére lehessen csökkenteni az adósság GDP-hez mért arányát, amelynek elvileg 60 százalék lenne a plafonja.

Az IMF–EB–EKB hármasa óriásit hibázott, amikor rosszul mérte fel és félrekezelte a görög válságot, a hellén gazdaság a valutaalap előrejelzései közül egyetlenegyet sem képes teljesíteni. A 2010-ben aláírt készenlétihitel-megállapodásban szereplő IMF-előrejelzések köszönő viszonyban sincsenek a később megvalósult számokkal, a tévedés néha olyan nagy fokú, hogy akár több száz százalékos eltérés is előfordul. A trojka elsősorban a megszorításokkal visszafogott görög gazdaság kilábalási lehetőségét mérte fel rosszul: a 2012-re tett időpont helyett ma már a 2015 jöhet csak szóba, a külső beavatkozás óta tartó esés pedig meghaladja a húsz százalékot.

A másik nagy tévedés a munkanélküliség arányát érinti: az IMF tervei szerint 15 százalékon kellett volna tetőznie, ehelyett most közel 30 százalékos a munkanélküliség a felnőttek körében. A költségvetés kapcsán is alaposan melléfogott a valutaalap és az unió: becsléseik szerint már idén három százalék alatti hiányt kellene felmutatni, erre azonban egyelőre esély sem mutatkozik. A megszorítócsomagok sora ellenére még ma is nő a görög államadósság, holott még adósságelengedésre is sor került. A GDP tíz százalékát érintő megszorítások hozadéka egyelőre az, hogy a görög gazdaság évente 5–8 százalékkal zsugorodik, és a recessziónak még távolról sincs vége. Bár a görög pénzügyminiszter, Janisz Szturnarasz egy hét végi interjúban bizakodón nyilatkozott az államadósságot illetően a piacokra való visszatérésről a trojka mentőöve helyett, ehhez azonban költségvetési többletre és gazdasági növekedésre lenne szükség, ami egyelőre még a láthatáron sincs.

– Két alapfeltételezésből indult ki a trojka válságkezelő programja, és mindkettő hibás feltételezésnek bizonyult, ebben rejlik a kudarc oka – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Pogátsa Zoltán közgazdász. A Nyugat-magyarországi Egyetem tanára kifejtette: az IMF–EU–EKB elsősorban arra fókuszált, hogy a görög állam kiadásai magasak, holott valójában a bevételek elmaradása az államkassza állandó hiányának a legfőbb oka. A hibás alapvetésből két dolog következett a trojka szerint: egyrészt, hogy a görög bérek túl magasak, noha azok a termelékenység növekedését alig haladták meg, másrészt az, hogy a közalkalmazottak számát és bérét csökkenteni kell. Pogátsa hangsúlyozta: az idő megmutatta, hogy ezzel a módszerrel nem lehet kezelni a válságot, mert nem ezekben az okokban rejlik a gazdaság szerkezeti problémája. Mint mondta, a rossz kiindulási pontok miatt a görög gazdaság ráadásul ördögi körbe került: az egyre csökkenő bérek miatt zuhan a belső fogyasztás, zsugorodik a belső piac, ami húzza lefelé a hazai vállalatokat. Hozzátette, hogy a bérek mérséklése sem jelenthetett tartós megoldást, mert az euróövezetben csak egyszer, Németország esetében tudtak azzal a lehetőséggel élni, hogy a munkabérek mesterségesen alacsony szinten tartásával növelték a versenyképességet, és az exporttal lényegében letarolták a közös valutaövezethez tartozó államok belső piacait.

Szabó Anna

Részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.