Ehhez elsődleges költségvetési többletre és gazdasági növekedésre van szükség, és Görögország jövőre mindkét feltételnek megfelel – hangsúlyozta Janisz Szturnarasz. Görögország 2010 óta nem kap hitelt a nemzetközi piacon, azóta az EU, az IMF és az Európai Központi Bank segélyfúziói tartják életben és az euróövezetben. A hitelezői trojka különféle eszközökkel eddig közel 230 milliárd euróval (1 euró = 297,70 forint) támogatta Athént.
Ugyanakkor az IMF július végén közzétett jelentésében arra figyelmeztet, hogy az ország finanszírozásában 11 milliárd eurós lyuk keletkezhet 2015-ig, sőt nagyobb, ha a gazdasági növekedést illetően nem az optimista forgatókönyv valósul meg, és ha a privatizációs bevételek elmaradnak a tervezettől. A jelentés szerint Görögországnak további, a GDP 4 százalékának megfelelő adósságkönnyítésre van szüksége, hogy 2020-ig a hazai össztermék 124 százalékára szorítsa le az államadósságot. Hasonló véleményen van Marcel Fratzscher, a német DIW gazdaságkutató intézet igazgatója, aki szerint a fenntartható törlesztéshez a görög államadósság legalább felét el kell engedni.
A szeptemberi választások előtt azonban a német kormány a leghatározottabban elzárkózik a kérdés megvitatásától. A pénzügyminisztérium szóvivőjén keresztül az IMF-jelentésre reagálva tudatta, hogy sem Angela Merkel kancellár, sem Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter nem lát lehetőséget adósságkönnyítésre, mert ez „nem erősítené az eddig megteremtett bizalmat”.
Csatlakozott hozzájuk pénteken Philipp Rösler gazdasági miniszter, aki szerint az adósságkönnyítés „nem téma”, mert megrendítené az eurózónába vetett bizalmat, enyhülne a válságországokra nehezedő nyomás, hogy hajtsák végre a szükséges reformokat, Görögországban pedig különben is sokat javult a helyzet.
A hitelezők azonban kételkednek benne, hogy az idén sikerül elérni, hogy a költségvetés elsődleges, adósságszolgálat nélkül számított egyenlege aktív legyen, noha vannak biztató jelek. Az ipari termelés júniusban 0,4 százalékkal nőtt májushoz képest, ezen belül a feldolgozóipar 4,2 százalékkal bővült. Az IMF és az EU prognózisa szerint a hazai össztermék jövőre 0,6 százalékkal nő hatévi, nagyrészt a hitelezők által megkövetelt válságintézkedések okozta recesszió után, amely a GDP majdnem negyedét elvitte.
