Mint a Magyar Nemzet megtudta, maguk a mérések a webshopok üzleti tevékenységének kulcsmozzanatai, de ezeknek csak akkor van értelmük, ha az internetes áruházak tulajdonosainak komolyabb üzleti tervük is van. Vagyis a fenti információkat ott gyűjtik, ahol megtervezik, hogy milyen csatornákból (tehát milyen oldalakon keresztül) szeretnének látogatókat kapni; tudni akarják, hol találják meg a célcsoportjukat.
– Attól függően, hogy ki mit értékesít, lehetnek egyéni szempontok is. Például egy olyan szolgáltatásnál, amelynél nem az értékesítés a lényeg, hanem mondjuk az előfizetők gyűjtése, ott az a fontos, hogy a weboldal minél nagyobb látogatói bázist építsen ki magának, hogy a lehetséges ügyfeleket a későbbiekben is bármikor elérhesse. Az értékesítésre fókuszáló webshopok már két fő dologra koncentrálnak. Egyrészt azt nézik, honnan, milyen oldalakon keresztül (például Facebook árukereső, vagy különböző egyéb internetes portálok) jönnek a vevők. Ezekből az információkból lehet sejteni, hogy melyik reklámeszközre érdemes a legtöbbet költeni – magyarázza Kis Ervin Egon. Azaz, hogy érdemes-e internetes oldalakon hirdetni a weboldalt, és ha igen, akkor melyiken és milyen módon. Ha az áruház oldalára úgy kerülnek a vevők, hogy az internetes címet egyből beírják a böngészőbe, akkor abból azt lehet sejteni, hogy a nyomtatott sajtóban vagy nem internetes médiumban, plakáton megjelent hirdetés jutott célba. Vagy olyan ismert internetes áruházról van szó, amit már célzottan keresnek a látogatók.
Figyelhetik az oldalak azt is, hogy a webshopban mit csinál a vevő attól a pillanattól kezdve, hogy megérkezett az oldalra. Például marad-e, vagy visszafordul; ha marad, akkor mit, mennyit és milyen értékben tesz az internetes kosarába. Fontos információ az is, hogy mennyi az úgynevezett kosárelhagyás (ezt azt jelenti, hogy a vevő elkezd vásárolni, de végül „nem fárad a kasszához”, hanem elhagyja a weboldalt). Mint az egyesületi elnöktől a lap megtudta, nemzetközi kutatások rámutatnak, hogy ez ugyan üzlet- és terméktípusonként nagyon változó, de általában nagyjából 40 százalékos a kosárelhagyás.
Az üzleteknek az a célja, hogy ez az arány minél alacsonyabb legyen, méghozzá úgy, hogy közben ne nőjön az áruk visszaküldési aránya. Az ugyanis nem szerencsés megoldás, ha a valóságosnál jobbnak, szebbnek állítják be a termékeket. Ezzel ugyanis csak a vevőktől visszaérkezett árucikkek számát növelnék. Az internetes áruházakban vásárolt küldeményekre is vonatkozik az a szabály, hogy az átvételtől számított 8 munkanapon belül indoklás nélkül is vissza lehet őket küldeni. Ezzel a jogával pedig biztosan élni fog a vevő, ha becsapva érzi magát. (A 8 munkanapos elállási idő egy új uniós direktíva miatt hamarosan 14 napra módosul.)
