Bár épülni fognak újabb atomerőművek Európában, a nukleáris alapú energiatermelés súlya csökkenni fog – vélekedett Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) földgáz, szén és villamos energiáért felelős vezetője a Magyar Nemzet megkeresésére.
Mint fogalmazott, Európának továbbra is szüksége lesz az atomenergiára annak ellenére hogy a fukusimai baleset után Németország a nukleáris blokkjai leállításáról döntött. – Európa tíz évet és megközelítőleg 400 milliárd eurót szánt a megújuló energiatermelés bővítésére, ám a zöldenergia így is csak a kontinens atomerőművi termelésének egyharmadát érte el – mutatott rá Varró László.
A megújuló energiák minden eddiginél nagyobb térnyerése azonban kedvezőtlen hatásokkal jár az atomerőművekre nézve. – Mivel a zöldenergia-termelők nem piaci alapon megtérülő, hanem támogatásokból létrehozott egységek, így azok fenntartása megnövelte a villamos energia fogyasztói árát. Ezzel egy időben viszont ha fúj a szél vagy süt a nap, kiszorítják a hagyományos erőműveket a rendszerből, és lenyomják az áram nagykereskedelmi árát – fejtette ki az IEA igazgatója. Ha viszont alacsonyabb az elérhető piaci ár, akkor csak hosszabb idő alatt térül meg egy új atomerőmű.
Varró László szerint ugyancsak kedvezőtlenül hat, hogy a szén-dioxid-kvóták ára már jó ideje rendkívül alacsony szinten van. – A nukleáris blokkok egyik nagy előnye, hogy nem bocsátanak ki káros anyagot, ám ha olcsón lehet kvótát venni, akkor ez az előny eltűnik a sokkal szennyezőbb szenes erőművekkel szemben – húzta alá a szakértő.
Varró szerint ennek ellenére van gazdasági értelemben is életképes modell új atomerőművi blokkok építésére. – Magyarország számára jó példa lehet a Hinkley Point nevű nukleáris erőmű, amelyet a brit kormány két újabb blokkal kíván bővíteni, melyek másfélszer annyi energiát lesznek képesek előállítani, mint a Pakson ma működő négy egység – mondta. Hozzátette: itt a kormány egy fix, megawattóránként 92 fontos átvételi árban állapodott meg. Ha a tényleges ár ennél alacsonyabban alakul az évenkénti elszámoláskor, akkor az állam kiegészíti az összeget, ha pedig a szerződésesnél magasabb árat kap az erőmű üzemeltetője, akkor az térít vissza pénzt az államkasszába. – A megállapodás 2023-ban lép életbe, és 35 évre szól. Ahhoz, hogy ilyen szerződést lehessen kötni, az kell, hogy a befektetők bízzanak a mindenkori brit kormányban – rögzítette Varró László. Megjegyezte, a megkérdőjelezhetetlen bizalom ma hiányzik Magyarország esetében. Mint fogalmazott, látványos javulásra lenne szükség ezen a téren, ám a szakértő nem túl optimista a megvalósulást illetően.
Az IEA gáz- és villamosenergia-piaci vezetője szerint azonban vannak alternatív finanszírozási modellek is, amelyek felhasználhatók lennének a paksi bővítés esetében.
– A Franciaországban most épülő flamanville-i atomerőművi blokk esetében az állami energiaszolgáltató, az EDF saját tőkéből valósítja meg a beruházást, ám az MVM jelenleg még nem tart itt – mutatott rá Varró. Úgy véli, nem elérhetetlen ez a cél a magyar cég számára, ám ehhez az államnak úgy kell működtetnie az MVM-et, hogy folyamatosan nyereséget érjen el, viszont az így keletkező osztalékot ne vonja ki a társaságból.
A szakértő szerint erre az elmúlt kormányzati ciklusok során nem nagyon volt még példa.
Varró László szerint járható út az is, amelyet Törökország vagy Vietnam választott az atomerőmű építéséhez.
– Ezekben az országokban az orosz állami nukleáris cég, a Roszatom valósítja meg a beruházást, amely nem csak a technológiát, hanem a tőkét is szállítja – fejtette ki. Varró azonban kiemelte, az oroszok ezekben az esetekben „nem karácsonyi ajándékot visznek”, hanem a nemzeti érdekeket képviselő, Moszkva számára előnyös szerződéseket kötöttek.
Az energiaipari szakértő szerint amikor Magyarország a paksi bővítésben gondolkodik, akkor regionálisan kell vizsgálnia a környezetet. – Ha csak egy új blokk épülne Pakson, az is jóval több energiát állítana elő, mint amennyit a magyar piac fel tud szívni. A megfelelő megtérüléshez ugyanis célszerű éjjel-nappal üzemeltetni majd az új egységeket – hangsúlyozta.
Varró László szerint azonban a paksi bővítés előkészítése jó időben van, mivel a környező országok atomenergia-bővítési törekvései közül csupán a csehországi az, amely igazán előrehaladott.
