Tavaly novemberben 803,5 millió euró volt a külkereskedelmi többlet, 237 millió euróval több az egy évvel korábbinál. Előzetes adatok alapján a kiviteli többlet már az első 11 hónapban 6,960 milliárd euró volt a 2012 egész évi 6,655 milliárd euró után – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adataiból.
A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a mostani bővülés nem lepte meg a szakértőket, nagyjából megfelel az utóbbi hónapok tendenciáinak, a fordulat inkább valamikor kora őszre tehető, addig tartotta magát ugyanis az a vélemény, hogy a magyar gazdasági növekedés nem fog tudni érdemben gyorsulni, és nem lesz meg a korábban szinte minden elemző által „kincstári optimizmusnak” tartott kormányzati növekedési előrejelzés – írja a Hirado.hu. Az utolsó negyedév alapján aztán kiderült, ez a célszám elérhető, így aztán az idei kilátások is sokat javultak, és most már szinte mindenki 2 százalék fölötti bővülést vár a magyar gazdaságtól 2014-ben.
A külkereskedelem javuló teljesítményét Barcza György a 180 percben azzal magyarázta, hogy a kormányzat bővíti az exportpiacokat, a diplomáciai kapcsolatok erősítésével, miniszterelnöki látogatásokkal olyan (közel- és távol-keleti) országokat is bevon a körbe, amelyek korábban kívül estek a magyarországi exportradar-képernyőn. Emellett folyik egy tudatos külgazdasági stratégiaerősítés is: tervezett módon komoly befektetői túrák szerveződnek, amelyeken olyan külföldi partnert kereső magyarországi középvállalatok vesznek részt, amelyek egyedül még nem szívesen vágnának neki a nagyvilágnak, így viszont lehetőségük van feltérképezni a lehetőségeket, kapcsolatokat kialakítani, és jó esetben új piacokat találni.
Az Európai Bizottság friss felmérésének eredményét, amely szerint Magyarországon volt a legmagasabb a decemberi gazdasági hangulatmutató (ESI) az Európai Unión belül, Barcza azzal magyarázta, hogy 2012-ben, 2013 első félévben elindult egy változás a megtakarítások arányában, és míg korábban a lakosság jövedelme 3 százalékát tette félre, mostanra ez már 7-8 százalék. Ez az átállás azzal járt, hogy miközben nőtt a reáljövedelem, a fogyasztás nem bővült. Tavaly év végén viszont megindulhatott, és tarthatónak is látszik az a folyamat, amely a megtakarítás mellett a stabilan alacsony infláció és növekvő reálbér mentén már a bővülést is megengedi – magyarázta a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában.
