„Arra még nagy tételben nem fogadnék, hogy ez a tranzakció be is fog következni” – jelentette ki a tárcavezető. Hozzátette, hogy ez a bank hosszú éveken keresztül nyereséget hozott a tulajdonosainak, és ha most átmenetileg el is gondolkodnak azon, hogy el kellene adni, nem zárható ki, hogy a végén meggondolják magukat.
Varga Mihály nem erősítette meg azt a lapértesülést, hogy a kisebbségi állami tulajdonban lévő Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett a Raiffeisen magyarországi leánybankjára. Azt mondta, hogy a tárgyalásokat az érintettek tudnák megerősíteni.
Kifejtette ugyanakkor, hogy a magyar államnak mint az említett kis bank kisebbségi tulajdonosának arra kell figyelnie, hogy az adófizetők pénze megfelelően hasznosuljon. Ha úgy látják, a magyar államnak nem érdeke az, hogy banki tranzakciókban vegyen részt, akkor határozottan ki kell fejteni ezt az álláspontot, és ki kell mondani, hogy ez nem támogatható. Hozzátette: „még nem tartunk itt”.
Az európai bankunióval kapcsolatos kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: a döntésnek először az eurózónában kell megszületnie. Mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, egyelőre figyelnie kell az ezzel kapcsolatos, előkészítés alatt lévő javaslatokat, döntenie pedig majd akkor kell a bankunióhoz való csatlakozásról, amikor kialakulnak a pontosabb keretei.
Arra a kérdésre, hogy hazánk mikor lehet tagja az eurózónának, úgy válaszolt: Magyarországnak még jó néhány éve van addig, hogy megerősödve, gazdaságilag jobb kondícióba kerülve mérlegelje ezt a kérdést. Úgy véli, reálisan az évtized vége felé merülhet fel majd ez a téma.
