A Kormány.hu oldalon közzétett levélben a kormányfő azt írta José Manuel Barrosónak, hogy a magyar hatóságok folyamatosan tájékoztatják a bizottságot a két ország közötti együttműködési megállapodás végrehajtásáról. A megállapodást a vonatkozó uniós szabályok figyelembe vételével dolgozták ki, és külön kitérnek benne Magyarország uniós tagállamként vállalt kötelezettségeire – közölte. Hozzátette: Magyarország tisztában van azzal, hogy tájékoztatnia kell a bizottságot, és időben eleget is tesz e kötelezettségének.
A miniszterelnök kifejtette: az energiaárak emelkedése aggodalomra ad okot nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban. Erről szólt a bizottság január 22-én kiadott közleménye is, és az elmúlt három évben az Európai Tanács több ülésén is felmerült, hogy az energiaellátás, a diverzifikáció és az éghajlatváltozás kérdésében európai együttműködésre van szükség – emlékeztetett. Ennek szellemében tájékoztatta a kormányfő a bizottság vezetőjét a paksi bővítésről.
Orbán Viktor közölte: Magyarország áramszükségletének 40 százalékát fedezi a paksi atomerőmű. Az első reaktort 1982-ben állították működésbe, és úgy tervezték, hogy 30 évig üzemel. Bár jelenleg dolgoznak azon, hogy 20 évvel növeljék a reaktorok élettartamát, hosszú távú megoldásra van szükség – mutatott rá.
A parlament február 6-án megszavazta az atomerőmű bővítését, amely biztosítja hazánk nagyobb energiafüggetlenségét. Amikor a régi és az új blokkok egyszerre működnek, a villamos energia előállítási ára 10-13 százalékkal mérséklődhet majd, ami a további rezsicsökkentés záloga lehet, mivel ugyanekkora mértékű áramárcsökkentést tenne lehetővé.
Hatalmas különbségek mutatkoznak az energiaárak terén Európa és Amerika között. Ha ebből nem sikerül faragni, azt sokan fogják érezni. A Nemzetközi Energiaügynökség már most is húsz éven át tartó gyötrelemre figyelmeztet, a piaci szereplők versenyhátrányukból keletkező magatartása pedig arra sarkallja az országokat, hogy ne hátráljanak ki az atomenergia mögül.
Kiemelte: a kormány több lehetőséget fontolóra véve úgy döntött, hogy az ország hosszú távú energiabiztonságát egy összetett, magyar–orosz kormányközi megállapodással szavatolja. Ez biztonsági szempontból is a legjobb megoldás, mert jelenleg is orosz reaktorok működnek Pakson – írta. Hozzáfűzte: évtizedek óta sikeres a két ország együttműködése a fűtőanyag-ellátásban és az elhasznált fűtőanyag kezelésében.
A kormányfő felidézte: a kormányközi megállapodás tervezetét az Euratom szerződés 103. cikke szerinti kötelezettségnek eleget téve a bizottság rendelkezésére bocsátották tavaly decemberben. Mivel a bizottság nem emelt kifogást a dokumentummal szemben, a magyar kormány januárban aláírta az egyezményt.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy a megállapodás két új reaktor építéséről, a fűtőanyag biztosításáról és a használt fűtőanyag visszavételéről szól. Ezek költségeinek fedezésére az orosz állam hitelt nyújt. Jelenleg még folynak az egyeztetések a pénzügyi feltételek néhány részletéről – közölte.
Mint írta, az orosz állami cég, a Roszatom felel a paksi munkálatokért, de amennyiben valamely feladat végrehajtását nem tudja megoldani, az orosz fél nyílt és diszkriminációtól mentes pályázatot ír ki.
