Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a kormányzati prognózis szerint, hogy az éves hiány-előirányzat teljesülése eléri a 100 százalékot, azt válaszolta: a nyári hónapokban a kumulált hiány mértéke elérheti a tervezett hiány 100 százalékát, mint ahogy azt az előző években is tapasztalni lehetett.
Az idei évi hiányt több, a részletes jelentésekben ismertetett tényező befolyásolja, így például a februári kiadások között, a központi költségvetés hiányát növelő tételként szerepelt az önkormányzatok adósságkonszolidációjára kifizetett mintegy 70 milliárd forint. Ez a tétel ugyanakkor az önkormányzatok egyenlegét javítja, vagyis az államháztartás egészének szintjén „egyenlegsemleges kifizetésről” van szó – elemezte a helyettes államtitkár.
Egy másik kérdésre, miszerint február 28-áig mekkora adósságot vállalt át a központi költségvetés/állam az önkormányzatoktól, annak milyen a lejárati szerkezete, s milyen devizanemben vannak ezek a hitelek, azt írta: ez év február végéig az állam által az önkormányzati alrendszertől átvett adósság teljes összege 1368,4 milliárd forintot tett ki. Ebből az idei adósságkonszolidáció összege 471,7 milliárd forintot ért el. A lejárati szerkezet igen eltérő, a konszolidált adósságállomány 31 százaléka svájci frankban, 35 százaléka euróban áll fenn, 34 százaléka forintadósság – válaszolta írásban Banai Péter Benő.
Arra a kérdésre, hogy érinti-e a magyar állam gazdálkodását idén a magyar–orosz államközi szerződés keretében felveendő hitel, akár hitelfelvétel, akár kamatfizetés formájában, azt írta válaszában: a hitel lehívása a beruházás megvalósításához kapcsolódik, kamatot pedig csak a tényleges lehívást követően kell fizetni. Bővebben >>>
„Így a beruházás megvalósításának üteme határozza meg mind a hitellehívást, mind a kamatfizetést. Ez alapján nem várható az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvénytől eltérő adósság- és hiánypálya-alakulás” – válaszolta Banai Péter Benő.
Az IMF szerint az idén két százalékkal nőhet a magyar gazdaság a beruházások, a lakossági fogyasztás és az export bővülésének köszönhetően, az ország középtávú növekedési kilátásai ugyanakkor visszafogottak – vélekednek. Az idei hiánycél csak a költségvetési tartalékok megtartásával érhető el az IMF szakértői szerint, akik óvatos jegybanki politikát javasolnak, és úgy vélik, hogy az ország sérülékenysége csökkent, de magas az államadósság.
