Az idén véget érő kormányzati ciklus négy évének egyik gazdasági eredménye szerinte, hogy tavaly Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Eredménynek tekinti, hogy az államháztartás, a költségvetés egyensúlyba került, és az államadósságot is jelentősen sikerült csökkenteni. „Erre már lehet építeni, ez alapozza meg azt, hogy hosszú távon a magyar gazdaság növekedési kilátásai javuljanak, és lehetőség szerint a növekedésen keresztül minél több embernek tudjunk munkalehetőséget adni” – fogalmazott a miniszter.
Varga Mihály szólt arról is, szerinte a válságadók kivezetése most nem lehetséges, és nem is lenne ésszerű. Ezeket akkor lehetne megszüntetni, ha a kormányzat bevételi vagy kiadási oldalon megtalálná az intézkedés fedezetét. Ilyenre a magyar gazdaságpolitika jelenleg nem készül, a különadókkal egyelőre együtt kell élnünk. A 2010-ben elfogadott Széll Kálmán-tervben meghatározott hét nagy fejlesztési irány helyes célokat jelölt ki, de ezek közül nem mindent sikerült megvalósítani, ilyen volt például az otthonteremtés. „A lakásépítések számát nézve egy picit alulteljesítettünk, itt lehet olyan intézkedéseket hozni majd, amelyek segítik az otthonteremtési támogatások bővítését.”
A közmunkaprogramról Varga Mihály azt mondta, az elmúlt években az fokozatosan bővült, a költségvetés pedig forrásokat biztosít arra, hogy átképzés révén egyre többen helyezkedhessenek el. Ezzel a támogatással eddig a közfoglalkoztatottak 6 százaléka tudott visszatérni a munkaerőpiacra, amely arányt azonban növelni kell.
A devizahitelesekkel kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter a műsorban kijelentette: úgy látja, a Kúria az Európai Bíróság döntésére vár az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés kérdésében. Ha ezekben lesz majd Kúria-álláspont, akkor a kormánynak is könnyebb lesz kezdeményezőleg fellépni, ez azonban már valószínűleg az új parlament döntését kívánja meg, addig az árfolyamgát jelenthet segítséget.
origo.hu
Mikor lesz az óraátállítás?
